Belföld

Szabadalmakra van szükség a kutatásban

Az adófizetők joggal várják el, hogy az innovációk a gyakorlatban is megjelenjenek a gyógyászatban – mondta Letoha Tamás, a Pharmacoidea Kft. kutatócsoportjának vezetője

Bár a tudományos publikációknak fontos szerepük van a tudományos felfedezések megismertetésében, mégis be kell látni, hogy a sikeres gyógyszerfejlesztés csak szabadalmakra épülhet – fejtette ki lapunknak Letoha Tamás, a szegedi Pharmacoidea Kft. kutatócsoportjának vezetője.

Letoha Tamás 20190321
„Ellenségnek számítok akadémiai körökben, mert a semmiből érkeztem” (Fotó: MH)

A Pharmacoidea Kft. a modern orvostudomány kritikus pontjaira keres megoldást, innovatív gyógyszerjelöltek, sejtterápiák és gyógynövényalapú étrend-kiegészítők formájában. A kis magyar cég az Európai Unió legnagyobb gyógyszerkutatási programjában, az Innovatív Medicina Közös Technológiai Kezdeményezésben vesz részt immár hetedik éve, amit a 2000-es évek végén azzal a céllal hozott létre az Európai Bizottság (EB) és az Európai Gyógyszeripari Vállalatok Szövetsége, hogy akadémiai kutatócsoportok és innovatív biotechnológiai cégek kamatoztassák tudásukat a gyógyszerfejlesztésben, ezzel pedig segítsék a gyógyszerfejlesztést végző nagy gyógyszergyárakat. A magyar cég szakemberei, akik immár három projektben nyerték el az EB és a gyógyszergyártók támogatását, évekkel ezelőtt kidolgoztak egy szabadalmat a gyógyszerbevitel terén. Az általuk kifejlesztett eljárás a gyógyíthatatlan betegségek, például az Alzheimer-kór kezelésében is központi szerepet játszhat.

A kutatócsoport kétféleképpen tudott részt venni a pályázatokon: cégként vagy akadémiai kutatócsoport keretein belül. Letoha Tamás a helyi Akadémia részéről azonban egy masszív elutasítással szembesült. „A hazai tudományos életben vannak milliárdokkal támogatott kiválasztottak, akiknek a biotechnológia területén korlátlan bizalmat szavaznak. Hiába végeztem orvosként és szereztem PhD-fokozatot, mivel az akadémiai döntéshozók által leginkább támogatott biotechnológiai vezérnek még diplomája sem volt, így ezen a területen itthon biztosan nem számíthattam támogatásra” – magyarázta. Letoha Tamást egyébként azzal vádolták meg, hogy a politikát akarja felhasználni „kétes tudományos eredményei” népszerűsítéséhez. Amikor ugyanis a Pharmacoidea Kft. először indult el az Innovatív Medicina pályázaton, a multinacionális gyógyszergyárakkal stratégiai partnerséget kialakító Nemzetgazdasági Minisztérium segítséget nyújtott a szükséges kapcsolatok kiépítésében. „Azért számítok az akadémiai körökben ellenségnek, mert a semmiből érkeztem, és ennek ellenére jutottam el nemzetközi szinten is jelentős gyógyszerfejlesztési programokba. Felmerül a kérdés: ha valaki kevés pénzből el tud érni ekkora sikert, miért van az, hogy mások milliárdokból évtizedekig ugyanazt kutatják eredménytelenül?” – hívta fel a figyelmet.

Hangsúlyozta, Európában számos kutatócsoport végez ígéretes kutatásokat az alapkutatások és a gyógyszerfejlesztés területén. Azzal, hogy az EU-ban a gyógyszergyárak elindították ezt a kezdeményezést, gyakorlatilag az akadémiai és a kis- és középvállalkozásoknál felhalmozott elméleti és szakmai tudást hasznosítják.

„A gyógyszerfejlesztés területén zajló kutatások kizárólag akkor vezetnek eredményre, ha azoknak kézzel fogható gyakorlati hasznuk is van. Az adófizetők joggal várják el, hogy a kutatások előbb-utóbb a gyakorlatban is megjelenjenek a gyógyászatban” – mutatott rá. A szakember tehát másképp látja az innováció szerepét, mint egy átlagos akadémiai kutató. „Itthon még mindig a publikációt helyezik előtérbe, holott be kellene látni, hogy a tudományos publikáció az iparjogvédelem szempontjából nem jelent semmit, sőt sokszor árt annak. Ha ugyanis valaki közzétesz egy eredményt, de előtte szabadalommal nem védeti le, abból szinte soha nem lesz gyógyszer” – fogalmazott.


Újabb tiltakozás az Akadémia előtt

Tüntetést szervezett mára az Akadémiai Dolgozók Fóruma a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) épülete elé a Széchenyi térre, hogy megmutassák az ülésező elnökségnek: „Az Akadémia nem pusztán tégla és habarcs!” A szervezők a Lánchídon átvonulva tudatni akarják Palkovics László innovációs tárcavezetővel, hogy „őket nem lehet zsarolással megfélemlíteni”. Ismert, egyre közelebb a megállapodás az Innovációs és Technológiai Minisztérium és az Akadémia között. Március elején részleges megállapodás született a felek közt, megegyeztek például arról, hogy az MTA kutatóintézet-hálózata 2020-tól az Akadémián kívül működik, a belső strukturális változtatásokról pedig egy paritásos testület dönt.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom