Belföld
Strasbourgi küzdelem előtt áll a kormány
Már tizenhárman kaptak tényleges életfogytiglant az elmúlt két év alatt
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) Nagykamarájához fordul az Igazságügyi Minisztérium a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésről szóló magyar szabályozás elmarasztalása miatt. Ismeretes, a strasbourgi székhelyű bíróság október elején két, ilyen büntetésre ítélt magyar férfi beadványa nyomán mondta ki: megalázó vagy embertelen bánásmódnak minősül a magyar szabályozás, amely csak negyven év után engedélyezi az ítélet felülvizsgálatát az érintetteknél.
A minisztérium aggályosnak nevezte a döntést. Felhívták a figyelmet, hogy az EJEB más esetben elfogadta a harminc év utáni vagy akár annál is későbbi felülvizsgálat lehetőségét. Hangsúlyozták, a magyar büntetőpolitikában változatlanul fenntartják, sőt szükségesnek látják az intézményt, hiszen a „magyar társadalom által kiemelten magas támogatottságú és hatékony eszközről van szó”, amelyet csak a legveszélyesebb bűnözőkkel szemben szoktak alkalmazni. Azt írták, a jogintézmény megfelel a nemzetközi szerződéseknek, az Európai Unió tagállamainak körülbelül egyharmadában létezik és Magyarországon is beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A társadalmi támogatottságon túlmenően ugyanis erős visszatartó ereje is van. A tárca már akkor előre vetítette, hogy a Nagykamaránál folytatódhat az ügy.
A vonatkozó szabályok szerint az eljárás résztvevői három hónapon belül kérhetik a héttagú tanács határozata után, hogy a tizenhét tagú Nagykamara hozzon végleges döntést. Ezt abban az esetben lehet megtenni, ha az „ügy az Emberi Jogok Európai Egyezménye vagy az ahhoz kapcsolódó jegyzőkönyvek értelmezését vagy alkalmazását érintő lényeges kérdést vagy egy egyébként általános jelentőségű lényeges kérdést vet fel”. A kérelem elfogadásáról a bíróság öttagú bírói testülete, a Panel határoz. Az eddigi tapasztalatok alapján azonban ez a testület csak kivételesen támogatja az ügyek Nagykamara általi felülvizsgálatát, amennyiben új jogi kérdések merülhetnek fel, vagy ha az esetjog belső koherenciáját, esetleg európai vagy globális jelentőségű kérdéseket érint, illetve az érintett állam számára komoly következményekkel jár. Ha a Panel a kérelmet elutasítja, az ítélet ezen döntés napján véglegessé válik.
Az Országgyűlés 2014 novemberében módosította a büntetés-végrehajtási törvényt, bevezetve a negyven év büntetés letöltése után hivatalból induló kegyelmi eljárást azoknál az elítélteknél, akiket a bíróság az életük végéig kizárt a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből. A kegyelemre való alkalmasságot egy büntetőbírókból álló kegyelmi bizottság vizsgálja, de a végső szót a köztársasági elnök mondja ki. Az Országos Bírósági Hivatal lapunknak megküldött statisztikája szerint a törvény elfogadása óta a magyar bíróságok tizenhárom főt ítéltek tényleges életfogytiglanra. Arról nincs adat, hogy közülük fordult-e valaki az EJEB-hez.