Stop Soros civilek

A rendőrség mérlegelhet úgy, hogy idegenrendészeti távoltartás indokolt azokkal az ügyvédekkel, jogászokkal szemben, akik például hazánk ellen az Emberei Jogok Európai Bíróságán képviselnek illegális bevándorlókat – mondta a legutóbbi Kormányinfón Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter. Konkrét példaként említette a Helsinki Bizottság munkatársait, akik két – azóta is ismeretlen helyen tartózkodó – bangladesi migránst képviseltek Magyarországgal szemben a strasbourgi bíróságon.

A most társadalmi egyeztetésre bocsátott Stop Soros törvénycsomag alapján a tömeges migrációt propagáló, külföldről támogatott szervezeteknek regisztrálniuk kell magukat, tevékenységükről nyilvánosan számot kell adniuk, és illetéket kell fizetniük, a bevándorlást szervező személyek pedig távol tarthatók, kitilthatók. A már említett Helsinki Bizottság társelnöke, Pardavi Márta egy interjúban elismerte, hogy ők is keresnek a strasbourgi peren (8700 eurót azaz 2,7 millió forintot), de szerinte „nincs ebben semmi extra”. A társelnök arról is beszélt, hogy további perekben, új ügyfeleket keresve, ismét be fogják perelni Magyarországot. Ahmed H. mellett az a MigSzol is tüntetett, amely 2015 májusában a bevándorlásról szóló nemzeti konzultációs kérdőívekből készült hajókat úsztatott a Dunán.

Az Amnesty International a 2015 őszi röszkei zavargás kapcsán terrorizmussal vádolt Ahmed H. melletti kiállással tette le a voksát az illegális migráció mellett. Az AI többször is követelte a szír férfi szabadon bocsátását, valamint, hogy ne kapcsolják össze a migráció és a terrorizmus kérdését. Jeney Orsolya, a szervezet igazgatója korábban olyanokat mondott, hogy „nem megnehezíteni kellene az embercsempészek dolgát” , de egy interjúban a határzárat is bírálta, mondván, hogy „ezeket az embereket nem fogja eltéríteni egy kerítés”.

A Menedék Migránsokat Segítő Egyesületnél dolgozott évekig Szél Bernadett, az LMP jelenlegi társelnöke. Melegh Attila, az egyesület felügyelőbizottsági tagja egy interjúban úgy fogalmazott hogy „minden migránst be kell fogadni, szinte mindenhonnan olyanok érkeznek hozzánk, akik jobbak, mint a hazai népesség”. A szervezet célja a bevándorlók jogainak kiterjesztése, és ennek érdekében többször tüntettek a magyar kormány bevándorláspolitikája ellen. Kováts András, az egyesület egy másik tagja egy interjúban úgy nyilatkozott, kicsi a valószínűsége, hogy képzett, ártani akaró terroristákat ilyen módon küldjenek be Európába.

Ezekhez a szervezetekhez sorolható a Migration Aid is, amely 2015 szeptemberében Not in my name, vagyis a Nem az én nevemben címmel szervezett tüntetést a kormány által benyújtott menekültügyi törvénytervezet ellen. A szervezők szerint ugyanis Magyarország „egy nemzetközi szinten már 1945-ben megbukott állami retorikát folytat”, mert „embercsoportokat démonizálva zárt táborokat hoz létre, a katonaságot pedig a lakosság érdekére hivatkozva félelemkeltésre használja fel”. A Migration Aid és a Helsinki Bizottság közös kampányt folytatott a bevándorlás mellett Migránsinvázió – Tények és tévhitek címmel.

Végül ebbe a körbe sorolható a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), amely a kötelező betelepítési kvóta elleni népszavazás alkalmával kampányt indított, hogy a magyarok szavazzanak érvénytelenül.