Belföld
Soros-féle szervezet: Erőt kell mutatnunk
A migránsok védelmében is fellép a spekuláns által pénzelt Liberties
Erőt kell mutatnunk, és elítélni azt, ha a kormányok megkísérlik figyelmen kívül hagyni a jogállamiságot és megkérdőjelezik azokat az alapvető értékeket, amelyekre az EU épült – rögzíti az éppen egy éve alakult európai szabadságjogi unió (Civil Liberties Union for Europe, rövid nevén Liberties). Ismeretes, a Soros által tavaly 1,4 millió euróval, az idén vélhetően még több pénzzel támogatott nemzetközi csoport a spekulánshoz köthető szervezeteket tömörít, vezetője pedig a korábbi TASZ-os Dénes Balázs. Mivel az adózási szabályok miatt így olcsóbb, mégsem Brüsszelben, hanem Berlinben jelölték ki az igen aktív tömörülés központját. Megírtuk, céljuk egyebek mellett az, hogy növeljék az Európai Unió szankcionálási erejét. Ezt a Libertiesnél úgy hívják, az EU általi jogvédelem, s nagyjából arról szól, hogy „ha egy tagállamban rossz irányba mennek a dolgok, az ellen Brüsszel milyen hatékonysággal tud fellépni”.
Erre tettek is kísérletet többször is 2017-ben, ráadásul – részben – sikerrel. Bár a hírhedt hetes cikkely szerinti eljárást nem tudták elindíttatni hazánkkal szemben, alig pár nappal azt követően, hogy az Európai Bizottsághoz fordultak, Brüsszelben bejelentették a civiltörvény miatti kötelezettségszegési eljárást. Ez a lépés szerepel is az eddigi eredményeket csokorba szedő dokumentumukban, ahogy az is, hogy az „Európai Parlament a felszólításunknak engedve határozatban kérte a magyar kormánytól a civiltörvény visszavonását”. További Soros-sikerek: „Tagszervezeteinkkel együtt segítettünk meggyőzni az európai kormányokat, vegyék napirendre a Miniszterek Tanácsában a lengyelországi jogállam állapotának kérdését. Szakértői találkozókon és nyílt levelek révén hangot adtunk az alapvető emberi jogokat érintő súlyos aggodalmainknak, amikor a magyar kormány megpróbálta bezáratni a Közép-európai Egyetemet, elfogadta a civil szervezeteket külföldi ügynököknek bélyegző törvényt, és bevezette az új menekültügyi szabályozást.”
Ami a továbbiakat illeti, terveik szerint napirenden tartják a „jogállamiság gyors leromlását Lengyelországban és Magyarországon, az egész Európában burjánzó migránsgyűlöletet, a magánszféra védelmével és a sajtószabadsággal kapcsolatos aggodalmakat a populizmus korában”. E célok rímelnek a lapunkban elsőként ismertetett, szintén nemzetközi összefogással készült esettanulmánnyal, amelyet magyar részről a TASZ és a Magyar Helsinki Bizottság jegyez, s amelyben azt javasolják, az érintett szervezetek gyakoroljanak nyomást a kormányokra, és működjenek közre a bírósági eljárásokban is, külső szakértők biztosításával.
A jogi úton történő próbálkozások terén leginkább éppen a Helsinki aktív, sorra indít eljárást a magyar állam ellen, a migránsok védelmében. A minap egy olyan döntést harcolt ki az Európai Unió Bíróságán, amely megtiltotta pszichológus szakértők alkalmazását a menekültügyi eljárásokban, s ezzel egyes vélemények szerint kitárhatja Magyarország kapuit a migránsok előtt. Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára az ítéletet a Magyar Időknek úgy kommentálta: a döntésről mindent elmond, hogy az ügyben nem hallgatták meg a téma szakértőit, a bírók maguk határoztak. Márpedig, ha a menekültügyi eljárásban használt ellenőrző tesztek rosszak, azt a pszichológus szakmának kell kimondania, és nem bíróságnak.
Az előzmény: egy nigériai állampolgár menedékkérelmet nyújtott be Magyarországon, arra hivatkozva, hogy hazájában homoszexualitása miatt üldözik. Az ügyben pszichológus szakértőt rendeltek ki, aki azonban nem igazolta, hogy a férfi homoszexuális lenne, így a beadványt elutasították. Az uniós bíróság most arra jutott, ezt nem lett volna szabad vizsgálni. A szervezet ezt úgy kommunikálta: vége a meleg menedékkérők elavult és megbélyegző pszichológiai tesztelésének.
Erre tettek is kísérletet többször is 2017-ben, ráadásul – részben – sikerrel. Bár a hírhedt hetes cikkely szerinti eljárást nem tudták elindíttatni hazánkkal szemben, alig pár nappal azt követően, hogy az Európai Bizottsághoz fordultak, Brüsszelben bejelentették a civiltörvény miatti kötelezettségszegési eljárást. Ez a lépés szerepel is az eddigi eredményeket csokorba szedő dokumentumukban, ahogy az is, hogy az „Európai Parlament a felszólításunknak engedve határozatban kérte a magyar kormánytól a civiltörvény visszavonását”. További Soros-sikerek: „Tagszervezeteinkkel együtt segítettünk meggyőzni az európai kormányokat, vegyék napirendre a Miniszterek Tanácsában a lengyelországi jogállam állapotának kérdését. Szakértői találkozókon és nyílt levelek révén hangot adtunk az alapvető emberi jogokat érintő súlyos aggodalmainknak, amikor a magyar kormány megpróbálta bezáratni a Közép-európai Egyetemet, elfogadta a civil szervezeteket külföldi ügynököknek bélyegző törvényt, és bevezette az új menekültügyi szabályozást.”
Ami a továbbiakat illeti, terveik szerint napirenden tartják a „jogállamiság gyors leromlását Lengyelországban és Magyarországon, az egész Európában burjánzó migránsgyűlöletet, a magánszféra védelmével és a sajtószabadsággal kapcsolatos aggodalmakat a populizmus korában”. E célok rímelnek a lapunkban elsőként ismertetett, szintén nemzetközi összefogással készült esettanulmánnyal, amelyet magyar részről a TASZ és a Magyar Helsinki Bizottság jegyez, s amelyben azt javasolják, az érintett szervezetek gyakoroljanak nyomást a kormányokra, és működjenek közre a bírósági eljárásokban is, külső szakértők biztosításával.
A jogi úton történő próbálkozások terén leginkább éppen a Helsinki aktív, sorra indít eljárást a magyar állam ellen, a migránsok védelmében. A minap egy olyan döntést harcolt ki az Európai Unió Bíróságán, amely megtiltotta pszichológus szakértők alkalmazását a menekültügyi eljárásokban, s ezzel egyes vélemények szerint kitárhatja Magyarország kapuit a migránsok előtt. Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára az ítéletet a Magyar Időknek úgy kommentálta: a döntésről mindent elmond, hogy az ügyben nem hallgatták meg a téma szakértőit, a bírók maguk határoztak. Márpedig, ha a menekültügyi eljárásban használt ellenőrző tesztek rosszak, azt a pszichológus szakmának kell kimondania, és nem bíróságnak.
Az előzmény: egy nigériai állampolgár menedékkérelmet nyújtott be Magyarországon, arra hivatkozva, hogy hazájában homoszexualitása miatt üldözik. Az ügyben pszichológus szakértőt rendeltek ki, aki azonban nem igazolta, hogy a férfi homoszexuális lenne, így a beadványt elutasították. Az uniós bíróság most arra jutott, ezt nem lett volna szabad vizsgálni. A szervezet ezt úgy kommunikálta: vége a meleg menedékkérők elavult és megbélyegző pszichológiai tesztelésének.