Sokan visszaélnek manapság a koncepciós eljárás fogalmával

A nyugalmazott bíró elmagyarázta, hogy az ilyen per egy olyan büntetőeljárás, amely elszakad az eljárási törvényben foglalt céljától, és különböző politikai célok elérését szolgálja. Fiktív vagy megalapozatlan tényállás alapján, anyagi jogi rendelkezések megsértésével vagy amorális jogszabá­lyok alapján hoztak így ítéleteket. Ez „nagy sikerrel” működött a Szovjetunióban, és Rákosi Mátyás révén hazánkban is elterjedt – mondta Kahler. Ehhez azonban át kellett alakítani a büntetőjogot. A cél az volt, hogy a keresztény erkölcsöt kiűzzék a jogból. Tagadtak minden más, az osztályérdeket sértő mozzanatot, így a természetjogot és az abból levezetett emberi jogokat. A pszeudojog minden jogi rendelkezést felülírt – fogalmazott Kahler, hozzátéve, hogy bár formailag megtartották a törvények rendelkezéseit, „csakhogy semmi nem az volt, aminek látszott”.

A szovjet jogból a hírhedt államügyész, Visinszkij nyomán átvettük azt a felfogást is, hogy nem kell kétséget kizáróan bizonyítani a bűncselekmény elkövetését, bőven elég, ha az csak „erősen valószínűsíthető”. Kahler az akkori jogalkotásról elmondta, hogy a hatalom a törvények kiiktatásával, törvényerejű rendeletekkel manipulált. Ezekkel a rendeletekkel kifordították sarkaiból a büntetőjogot, de ennél is tragikusabb, hogy a magyar igazságszolgáltatásban megszületett a jogellenesség nélküli bűnösség – mondta Kahler. Megjelent a „reakciós” és a „társadalomra veszélyes” fogalma, amely alapján bárkit bármikor el lehet ítélni anélkül, hogy jogellenes cselekedetet követett volna el. Míg a jogállami perrendtartásban az eljárás lényegi része a bíróság előtt zajlik, a koncepciós eljárások során a nyomozati szerep lesz a meghatározó, ahol az ÁVO vagy a rendőrség kikényszeríti az illetőből a beismerő vallomást – mutatott rá egy újabb fontos különbségre a volt bíró. A vádiratok gyakran az ÁVO-nál készültek, a bíró pedig kiszabta azt a büntetést, amelyet az utasítások sugalltak.

2 perces interjú: Kahler Frigyes, nyugalmazott tanácsvezető bíró

– Mit szól ahhoz, hogy míg Biszku Bélát meggyanúsították, megvádolták, sőt első fokon el is ítélték, addig Nyers Rezső ellen el sem indult a nyomozás?

– Nem vizsgáltam a Nyers Rezsővel kapcsolatos kérdéskört, de a jelenlegi jogi háttér mindenesetre lehetőséget ad azoknak a bűnöknek az elszámoltatására, amelyeket a kommunista terror jegyében követtek el Magyarországon. A jogi oldal tehát teljesen rendezett.

– Mi a véleménye a Biszku elleni bizonyítékokról? Védője vitatta, hogy ezek alapján el lehetne ítélni.

– Biszku az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottságának tagja volt. A bizottsági jegyzőkönyvek bizonyos elhatározásokat tartalmaztak. Álláspontom szerint közvetlen bizonyítéknak számít, ha azokat megszavazta valaki. Ahhoz neki nem kellett ezt személyében megerősíteni vagy külön intézkedni. Ezek alapján jogszerűnek tartom a volt belügyminiszter elítélését.

– Mit vár a másodfokú eljárástól?

– Folyamatban lévő ügyek kapcsán nem bocsátkoznék jóslásokba, de úgy gondolom, hogy az első fokon eljáró bíróság helyesen járt el.

– Az új jogszabály alapján van még olyan egykori vezető, akit perbe lehet fogni?

– Szerintem nincs. Kádár János, Münnich Ferenc vagy Marosán György jöhetne még számításba, ők az 1956-ot követő megtorlásnak és terrornak a kulcsfigurái. Ám ők már nem élnek.