Belföld
Sikerült megtartani az életfogytig tartó büntetés lehetőségét
Répássy: A Kúria megszüntette a bizonytalanságot

Júliusban negyvenegyre emelkedett a jogerősen életfogytig tartó büntetésre ítéltek száma, további hét ember ítélete még nem jogerős, azaz összesen negyvennyolc emberre szabtak ki ilyen büntetést – közölte tegnap Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára, aki szerint az emelkedés alapján is elmondható, a kormány sikerrel védte meg a magyar jogrendszer legsúlyosabb büntetési nemét annak ellenére, hogy az európai intézmények 2011 óta folyamatosan támadják Magyarországot emiatt. Az MTI beszámolója szerint emlékeztetett: a tényleges életfogytig tartó büntetés 1999 óta létezik, nem pedig négy éve, amióta az európai kritikák felerősödtek. Továbbá Magyarország mellett több európai országban is kiszabható ez a büntetési forma, amelynek kapcsán Angliát, Hollandiát, Franciaországot, Ciprust, Törökországot, Bulgáriát, Szlovákiát és Svájcot említette.
Répássy kitért arra is, hazánkban a tényleges életfogytiglanra ítéltek mindegyikét emberölés miatt ítélte el a bíróság, közülük huszonötöt több emberen elkövetett emberölés miatt, hatot gyermekek meggyilkolása miatt, ötöt különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés miatt. Valamennyien hidegvérű, kegyetlen gyilkosok, s ha az „európai és magyar jog nem zárná ki a halálbüntetés alkalmazását, minden bizonnyal halálra ítélték volna őket”.
A Kúria július 1-jei jogegységi határozata megerősítette, a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága korábbi döntései nem adnak okot arra, hogy Magyarországon megváltozzon a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés ítélkezési gyakorlata, illetve hogy nemzetközi szerződés nem tiltja az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltek kizárását a feltételes szabadságra bocsátásból. Mindezt azt követően tisztázták, hogy a Kúria egyik tanácsa június 11-én Magyar László ügyében mellőzte a tényleges életfogytiglanra vonatkozó rendelkezést, a strasbourgi ítélet nyomán.
A Kúria „észlelte, mintha megremegett volna a bíróságok keze a tényleges életfogytiglant illetően”, jogegységi határozata megszüntette a bizonytalanságot. Mindig is lesznek olyanok, akik Strasbourgba viszik az ügyüket, ehhez joguk van, a kormány azonban nem fogja hagyni, hogy kegyetlen gyilkosok szabaduljanak – közölte. Az emberölések száma az elmúlt tizenöt évben, a tényleges életfogytiglan bevezetése óta a felére csökkent.
Fidesz: A bűnözőknek börtönben a helyük
A Fidesz büntetőpolitikájának alapja, hogy a gyilkosoknak és a gyerekgyilkosoknak egy életre börtönben a helyük – közölte az MTI-vel tegnap a kormánypárti frakció, reagálva Répássy nyilatkozatára. Mint írták, 2011-ben a szocialisták elérték, hogy az új alaptörvényről és a többi között a tényleges életfogytiglanról európai parlamenti vitát tartsanak, ahol elítélték ezt a jogintézményt. Magyarország végül a strasbourgi bíróság előtt megvédte az intézkedést, így az továbbra is a magyar büntetőpolitika része maradhat. A polgári kormány szigorú büntetőpolitikája és annak legsúlyosabb büntetési formája, a tényleges életfogytiglan működik – szögezték le. (MH)