Sikeres a Bella

A héten zárul a betegellátás biztonságosabbá tételét segítő akkreditációs rendszer, a Bella (betegellátók akkreditációja a biztonságos betegellátásért) kidolgozása, amelyet – nemzetközi példákat alapul véve – orvosok és gyógyszerészek fejlesztettek ki.

Az Egységes külső felülvizsgálati rendszer kialakítása a járó- és fekvőbeteg-szakellátásban, valamint a gyógyszertári ellátásban című, kétéves programra kilencszázötvenmillió forint vissza nem térítendő uniós támogatást nyert a Gyógyszerészeti és Egészségügyi, Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet.
A Bella alapvetéseit, az úgynevezett standardokat tíz budapesti egészségügyi ellátó intézetben tesztelték a véglegesítés előtt, a gyakorlati tapasztalatokról pedig Cserháti Péter, az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet főigazgatója számolt be. Kifejtette, hogy a mostani akkreditációs rendszer inkább egészségügybarát, mint a korábbi, ipari típusú szabályzók, mivel a programban meghatározott működési feltételek sokkal inkább személyre, vagyis intézményre szabhatók, mivel a kialakítási folyamatba az egészségügyben dolgozók is bekapcsolódhatnak.

A főigazgató jelezte, jelenleg is zajlik a standardok áttekintése és összevetése az OORI-ban már létező szabályozókkal, de az intézetben jelentős átalakulás folyik, amelynek része a költözés az új épületbe.
„Néhány hónapja indult el a súlyos agy- és gerincvelősérültek (kómás betegek, illetve lélegeztetett haránt bénultak) átvétele más intenzív osztályokról, s ez nagyban átalakította az intézet működését. A tudat vagy aktív szomatikus funkció nélküli, instabil vegetatív állapotú, rezisztens baktériumokkal többszörösen fertőzött betegek miatt meg kellett szervezni az itteni szabályozást, a pénzügyi rendszert, az orvosszakmai környezetet és a sürgősségi ügyeleti biztonságot is. Nem utolsósorban az elmúlt egy évben gazdasági és főigazgató-váltás is zajlott, tehát szerkezetében is átalakult a kórház” – mondta a főigazgató.

Beszélt arról is, hogy a Bella bevezetése óta több olyan lépést is tettek, amely könnyíti a betegek helyzetét és a dolgozók munkavégzését is. Az egyik ilyen – folytatta – az információáramlás végiggondolása volt, mivel a legtöbb betegszállítási, betegút-összehangolási szervezetlenség elkerülhető a megfelelő kommunikációval. Cserháti Péter kiemelte, a kórházon belüli, röntgen- és ultrahang-diagnosztikai betegszállítást is sikerült optimalizálni. „A súlyos fekvő betegeket házon belül többször kell eljuttatni diagnosztikára, és az egyébként szűkös létszámú személyzet a feladatot jelenleg öt-tíz perces várakozási idővel képes megoldani, ami nagy eredménynek számít” – fűzte hozzá.