„Senkit nem kívánok minősíteni”

– Nemrég úgy nyilatkozott, huszonöt éve foglalkozik városvezetéssel, amire két hét alatt nem lehet felkészülni. A célzás a másik oldalnak szólt?
– Egy ekkora rendszer működtetése – főleg városüzemeltetési szempontból – külön szakma. Műszaki ember lévén én is autodidakta módon fogtam bele a munkába 1989 végén. Először önkormányzati megfigyelőnek jelöltek ki, majd egy évvel később megválasztottak polgármesternek – akkor még nem sok fogalmam volt arról, mit jelent vezetni egy Óbuda nagyságú városrészt. Az utalás is erre vonatkozott, nagyon nehézkes egyszer csak eldönteni, hogy bár egész életemben más csináltam – és itt nem csak egy konkrét személyre célzok –, most majd elkezdek megtanulni várost vezetni. Ám ez csak egyszerű, tapasztalati megállapítás részemről.

– Tény, a főpolgármester-jelöltek közül messze a legnagyobb gyakorlattal rendelkező induló. A baloldali pártok közös jelöltjének például egészen a jelöléséig nem is voltak főpolgármesteri ambíciói…
– Nem nagyon akarok ezzel foglalkozni. Szinte biztos vagyok benne, hogy a következő hetekben a legkülönbözőbb internetes szavazásokat fogják produkálni, amelyek persze egyáltalán nem nevezhetők reprezentatívnak. Sok kampányt végigcsináltam, így nem csodálkozom semmin. Viszont nem kívánom és nem is fogom senkinek a személyét minősíteni. Mi 2010-re elkészítettünk többéves munkával egy részletes programot, ebből sok mindent megvalósítottunk. Erről fogok beszélni, illetve arról, hogy a következő öt esztendőben – ha lehetőségem lesz rá – mi az, amit meg kívánok és meg is fogok valósítani. Nekem erről szól a kampány, egyébként pedig mindenki azt csinál, amit akar. Elképzelhető, hogy idővel penetráns lesz a kampányhangulat, mivel már most is látszik, hogy itt-ott aránytalan a kommunikáció. Persze, ezek a cirkuszok beleférnek egy kampányba, még ha nem is vonzók.

– Rendszeresen beszél a „szocialisták hagyatékáról”, amiből valóban több beruházás és ügy már lezárult. Milyen tervei vannak egy esetleges következő ciklusra?
– Nem lehet röviden elmondani a teljesség igényével, de 2010-ben száznyolcvanmilliárd forint adóssággal vettük át Budapestet, amit a kormány átvállalt, így újra hitelképes a város. Ezenkívül ránk maradt a Budapesti Közlekedési Vállalat hetven-nyolcvan milliárdos tartozása, de megörököltünk csaknem ezer, folyamatban lévő pert is. Nem tudom, hogy tudatosan vagy véletlenül, de rendkívül alábecsültek voltak a kiadások, és túlbecsültek a bevételek, amiből mintegy százhetvenmilliárd forintnyi költségvetési hiány keletkezett. Itt volt a sok kedvezőtlen szerződés, például a metrószerződések. Ezek talán nem látványos, de rendkívül nehezen korrigálható hibák és mulasztások voltak. Mivel ennek nagy részét megoldottuk, most már a fejlesztések és korszerűsítések folytatására tudunk koncentrálni. A Margitsziget-programot és az állatkert megújítását például biztosan befejezzük, de ide tartozik a 3-as metró ügye is. Szerepel a tervek közt további hatszáz új autóbusz forgalomba állítása, és az előkészített elektronikus jegyrendszer bevezetése. A következő ciklusban biztosan véget ér az 1-es villamos útvonalának hosszabbítása és megújítása, de elkészül a Széll Kálmán tér is. A Lánchidat is fel fogjuk újítani, itt megjegyezném, hogy nem támogatom és nem is fogom engedni a kiszélesítést. Ezenkívül kicseréljük a teljes dunai kishajóflottát legkésőbb 2018-ig, és természetesen megépítjük a Római-parti védművet is. Mindemellett negyvennégy projektünk van a barnamezős területek tematikus fejlesztésére. Ne felejtsük el szociális tematikus fejlesztési programunkat se, ideértve a hajléktalanprogramunk finomítását is.

– A közgyűlés megszavazta a 3-as metró felújításának elindítását, amivel kapcsolatban több oldalról megfogalmazódott a kérdés, miért nem új kocsikat vesznek a régiek felújítása helyett. A felvetés jogos lehet, hiszen évek óta az egyik legnagyobb probléma, hogy a szerelvények több tízévesek, és mostanra gyakorlatilag alkalmatlanná váltak a személyszállításra. Nem így látja?
– Nem szabad elfelejteni, hogy a teljes beruházáshoz hozzátartozik a pálya, az alagút, az állomások és a biztonsági berendezések is, ami csaknem százmilliárdos tétel. A kettő együtt borzalmasan sok pénz. Még folyik a tárgyalás arról, hogy az infrastruktúra-fejlesztés bekerüljön az uniós támogatási keretbe. Arra, hogy emellett még az új szerelvényekre is elkülönítsük a pénzt – amit szintén csak uniós segítséggel lehetne megoldani –, már nem futja. Azon azért kicsit csodálkozom, hogy ezt a problémát úgy kezelik, mintha most képződött volna. Nem erről van szó. Ezt a munkát tizenöt éve el kellett volna kezdeni. A 2-es metró felújítását mindenestül több mint tíz évig végezték, mégsem fejeződött be 2010-ig. Mi bő két év alatt előkészítettük a 3-ast.

– Visszatekintve a lassan záruló, négyéves ciklusra, a közvéleményben állandóan téma volt a fővárosi Fidesz-frakcióval és a kormánnyal való kapcsolata. Tudni lehet, hogy – bár Fidesz-támogatottságú – nem párttag, vagyis függetlenként indult és indul most is a választáson. Tudatosan próbál viszonylag pártatlan maradni, vagy másban látja népszerűségének okát?
– A függetlenséget sokféleképpen értelmezik, viszont tény, hogy része vagyok egy gondolkodói körnek. A Fidesz mindig támogatott. Az SZDSZ és a Fidesz közös jelöltjeként nyertem a választást Óbudán 1990-ben, majd négy évvel később eltávolodtam a szabad demokratáktól, viszont a Fidesz megmaradt, annak ellenére, hogy sosem voltam a párt tagja, és a jövőben sem fogok belépni. Vannak, akiknek nem tetszik a stílusom, de úgy vettem észre, sokan másként gondolják. Nekem nem fekszik a „körülíró” típusú kommunikációs forma. Viszolygok attól, ha valaki túljátssza magát, vagy akkor sem őszinte, ha bátran megtehetné. Voltak már ebből félremagyarázások, de ez nem baj. Nagyobb baj volna, ha a mondanivalóm lényegét nem értenék meg. Amikor elkezdtem a sajtóban szerepelni, két választásom volt: vagy őszintén és egyértelműen fogalmazok, olykor – ha úgy tetszik – nyersen, és akkor felszínen tudok maradni az elképzeléseimmel együtt, vagy elkezdek finomkodni. Ha utóbbi mellett döntök, egy bizonyos kör már tizenöt évvel ezelőtt elsöpört volna.

– Egy korábbi interjúban azt mondta, csak akkor indul az októberi választáson, ha a kormány bizonyos feltételeinek eleget tesz. Vélhetően sikerült megállapodni. Mik voltak ezek?
– Másfél héttel ezelőtt volt erről egy komoly megbeszélés. Az ígéreteket megkaptam, többnyire a főpolgármesteri hatáskört illetően, de szó esett a fővárosi cégek jövőbeni helyzetéről is. Ennél konkrétabban most nem fogalmazok, de a számomra fontos biztosítékokat a lehető legilletékesebb helyről egyértelműen megkaptam.

– Vélhetően a BKV és a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) is érintett a kérdésben, előbbivel kapcsolatban pedig már szóba került, hogy esetleg átvenné az állam. Korábban erről azt mondta, nem lenne ellenére. Van ennek reális esélye?
– Pillanatnyilag nincs ilyen döntés, hogy átvegye az állam a BKV-t. Valóban erről azt mondtam, az egyik szemem sírna, a másik nevetne, de ebben a pillanatban úgy gondolom, inkább ne vigyék el. Igaz, hogy 2010-ben a vállalat jelentette a legnagyobb terhet Budapestnek az adósságállománya, szervezettségi, erkölcsi és egyéb állapota miatt. Ennek dacára biztos vagyok abban, hogy egy fővárosnak saját jogon kell szerveznie a közösségi közlekedését. Tény, tárgyaltunk erről is. A fővárosi cégek – a BKV is – egyébként gazdasági társaságok, amelyeket nem lehetséges „elvenni”, legfeljebb kivásárolni. A feladat vehető el a törvényben, de ez sem egyszerű, mert azt valakikkel, valamivel el is kell látni. Olyan egyébként a világon nincs, hogy egy állam sem pénzt nem ad, sem bevételi forrást nem biztosít egy ilyen szolgáltatásnak. Viszont ebben a ciklusban a kormány mindig biztosította a pénzt, ami a BKV működéséhez kellett, nem tervszerűen, hanem ad hoc jelleggel, amikor szükség volt rá. A működés forrását stabilizálni kell, például adóátcsoportosítással. Erről tárgyalunk a kormánnyal. A BKK-nál valóban tervezem megváltoztatni a jogosítványokat, mivel a központnak közlekedésszervezéssel és ellenőrző feladatkörrel kell rendelkeznie. A tulajdonosi szerepkört pedig vissza kell és vissza is fogom venni közvetlenül az önkormányzatnak.

– Megtartaná a helyén Vitézy Dávidot?
– Személyi kérdésekkel pillanatnyilag nem foglalkozom, nem is ígérgetek. A BKK terveim szerint betagozódik majd a városigazgatóságba. Három főpolgármester-helyettes lenne, egy fejlesztési, egy pénzügyi-gazdasági-vagyoni és egy humán. A városüzemeltetés pedig a városigazgatón keresztül közvetlenül be lesz csatornázva a főpolgármesterhez és a közgyűléshez.

– A Fővárosi Közgyűlés felépítése átalakul, a főpolgármester hatásköre viszont még nem tisztázott egyértelműen, az őszre ígértek pontosítást. Mit lehet erről tudni?
– Nyilván a város fejlődésének és működésének kedvezőbb, ha Budapest és az ország vezetése azonos politikai térfélen van. Feltételezhető, hogy ez a tény a főpolgármesteri jogosítványok alakulására is hatással lehet. Ez a személyes véleményem, de ezzel ellentétesen csak olyan országban alakulhatnának a dolgok, ahol dilettánsok vagy Holdról jött emberek irányítják az országot és a fővárost. Mindenütt így van.

– Az új önkormányzati választási törvény okán vélhetően erősödnek majd a kerületi érdekek a Fővárosi Közgyűlésben. Megnehezíti vagy megkönnyíti majd a munkát a változás?
– Ezt a változást sokan túlmisztifikálják. Fontosak a hatáskörök, az is, milyen ellenzék jön össze. Olyan ellenzékkel lehet együttműködni, amelyik arányos, és a várospolitikát alapvetően szolgáltatásnak felfogó ellensúlyként kezeli. A jelenlegi fővárosi MSZP-ről én ezt elképzelhetőnek tartom. Nagy kérdés a másik két összetevője a három részre szakadt pártnak. Ott már nem ilyen egyértelmű a kép.

– A főpolgármesteri székért jelen állás szerint összesen tizenhárman indulnak. Mire számít?
– Nem számítok különösebben korrekt vagy arányos kampányra. A hetedik ciklusom elé nézek a budapesti politikai életben, ennyi idő alatt az ember megedződik, megkérgesedik. Biztosan lesz, aki összevissza kiabál és ígérget majd, esetleg képtelenségeket mond. Erre nem érdemes agresszívan reagálni, de megsértődni sem. Hamar eltelik ez a hat hét.

– Mit csinálna másképp egy esetleges következő ciklusban?
– Az elmúlt négy esztendőben voltak dolgok, amiket erőből próbáltam átvinni a kerületeken, azok polgármesterein. Ennek több oka volt, például a Budapesti Önkormányzatok Szövetsége megalakulásának körülményeit nem tartottam ízlésesnek. Az alsó tagozatos iskolás gyerekeken kívül mindenki tudja, hogy ez nagyjából a főpolgármester ellen irányuló kísérlet volt. A szövetség most amúgy is értelmét veszti, hiszen a leendő Fővárosi Közgyűlés maga lesz a Budapesti Önkormányzatok Szövetsége. Mivel voltam én is kerületi polgármester, az önérzetüket és az érdekérvényesítési törekvéseiket türelmesebben szeretném kezelni, ha pedig ez sikerül, egybe tudom őket gyűjteni az össz-budapesti érdekek védelmében. Vonatkozik ez a „nem fideszes” kerületi polgármesterekre is. Mivel ők lesznek a fővárosi képviselők, pártjuk népszerűségét nagyban befolyásolja a közgyűlés teljesítménye, így a többség részéről nem számítok negatív hozzáállásra.