Belföld

Senki nem maradhat ellátás nélkül

Helyiek szükségleteire válaszolnak a márciusban bevezetett települési támogatások, amelyeket több önkormányzat bővített

A helyi önkormányzatok az ott élők szükségleteire koncentrálva dönthettek arról, hogy a jövőben milyen települési támogatásokat nyújtanak. A jó anyagi helyzetben lévő települések saját forrásból fizetik ezeket, a nehezebb helyzetben lévők számára a központi költségvetésből harminc-, illetve további ötmilliárd forintos forrás nyílt meg, így nem fordulhat elő, hogy pénz híján ellátás nélkül maradnak erre jogosult emberek.

szegenyseg
Krízisben az önkormányzatok kötelesek rendkívüli települési támogatást nyújtani (képünk illusztráció) (Fotó: Horváth Péter Gyula)

Átláthatóbbá és igazságosabbá vált március elsejétől a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások rendszere Magyarországon, miután különválasztották az állam és az önkormányzatok segélyezéssel kapcsolatos feladatait. A központi költségvetésből finanszírozott jövedelemkompenzáló támogatások így a járásokhoz, a kiadáskompenzáló segélyek pedig a helyi önkormányzatokhoz kerültek. Márciustól tehát a járási hivatalok döntenek a munkaképeseknek nyújtandó foglalkozást helyettesítő támogatásról, közkeletű nevén „munkanélküli segély” megítéléséről, az időskorúak járadékáról, az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásról – korábbi nevén rendszeres szociális segélyről –, és az alanyi ápolási díjról. Az állam felelősséget vállal a jövedelemkompenzáló támogatásokra, és a központi költségvetésből finanszírozza ezeket.

A segélyezési feladatok zöme a helyi önkormányzatokhoz került és maguk döntötték el, hogy milyen támogatásokat biztosítanak. A helyi szervek, jól ismerik az ott élők gondjait, a szükségletekre koncentrálva nyújthatnak segítséget nekik.

A jogszabály a döntést a települések kezébe adja, de azt kiemeli, hogy a létfenntartást veszélyeztető krízishelyzetben kötelesek rendkívüli támogatást nyújtani. Ennek feltételeit, a települési támogatásokat megfogalmazó helyi rendeletben kellett meghatározniuk.

A települési támogatásokhoz az önkormányzatok alapvetően saját forrásaikat tudják felhasználni, elsősorban a helyi adót. A rosszabb helyzetben lévő települések számára harmincmilliárd, szükség esetén pedig további ötmilliárd forintos központi költségvetési forrást nyitottak meg. Nem fordulhat elő tehát, hogy pénz híján ellátás nélkül maradnak erre jogosult emberek, az állam valamennyi kötelezően nyújtandó ellátás kifizetéséhez az önkormányzatok rendelkezésére bocsátja a szükséges összeget.

A változtatásokat kritizálók többször hangoztatták, hogy megszűntek a lakásfenntartási, krízis- vagy átmeneti segélyek, valójában azonban csak az elnevezésük változott meg. Az önkormányzatoktól kérhető támogatások neve ugyanis márciustól egységesen „települési támogatás”: ezek közé tartoznak többek közt a korábbi átmeneti, családi, krízis-, lakásfenntartási vagy más címen kifizetett segélyek.

Czibere Károly szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár korábban lapunknak elmondta, az eddigi ellátásokat szinte minden városi önkormányzat bevette a rendeletébe, hiszen a rászorulókat el kell látni, és több helyütt bővítették is a támogatásokat. A rendszer átalakításával az önkormányzatok alkalmat kaptak arra, hogy végiggondolják saját védelmi rendszerüket. Most kinyílt egy merev, uniformizált rendszer, a polgármesterek és testületek látnak lehetőséget arra, hogy a helyi ellátásokat a szükségletekhez illesszék.

Igazságosabb rendszer
- Véget ért a segélyekkel való visszaélés hazánkban
- Az ellátásra szorulókról helyben dönthetnek
- A rászorulók számíthatnak az állam támogatására
- Több foglalkoztatást támogató program indul
- Segély helyett munkából éljen, aki képes dolgozni
- Cél a teljes foglalkoztatottság elérése 2018-ig


5 perces interjú: Habis László, Eger polgármestere (Fidesz–KDNP)
habis-laszlo
– Milyen nehézséget okozott a március elsejei átállás?

 – Legfeljebb csak annyit, hogy a járási hivatal kérésére átmenetileg átengedtük azt a három irodát, amelyekben az egriek korábban az ilyen jellegű ügyeiket intézték. Így az ügyfelek számára jóformán semmi nem változott, csak azt látják, hogy más ügyintézővel tárgyalnak. Célunk az volt, hogy az átállás zökkenőmentes legyen, és ezt, azt hiszem, sikerült elérni.

– Változtattak-e a korábbi támogatásokon? Szüntettek-e meg régieket, bevezettek-e újabbakat?

 – A települési támogatások a nehéz helyzetben lévőket segítő, megszűnő segélyeket hivatottak pótolni. Azt szeretnénk, hogy emiatt az érintettek életében ne következzen be negatív változás. A lakhatási támogatást például újra definiáltuk, 450 forintról 525-re emeltük a még támogatható négyzetméterenkénti rezsiköltséget. Másrészt lehetővé tettük, hogy szükség esetén – például tüzelő vásárlására – a támogatást ne csak havonta, hanem több hónapnyit egyszerre ki lehessen fizetni. A gyógyszertámogatás havi maximumát az eddigi hatezerről 6300 forintra emeltük, és az igazoltan lisztérzékeny emberek támogatása évi húszezerről 38 ezer forintra nőtt. A felnőttek ellátásáért járó betegápolási támogatás összege azonban maradt a korábbi havi 21 ezer forint. Új elem, hogy ezentúl egyedi esetekben, a körülményeket figyelembe véve a közgyűlés méltányosságból megemelhet egyes támogatásokat. Korábban a szociális törvény erre nem adott lehetőséget.

– Hogyan oldják meg a települési támogatások finanszírozását?

– Eger azon városok közé tartozik, amelyeknek saját adóbevételeikből kell állniuk ezeket a költségeket, azaz differenciált központi finanszírozást nem kapunk erre. Szigorú költségvetést készítettünk, így oldottuk meg, hogy nem léptettünk életbe megszorításokat a települési támogatások terén, inkább máshonnan veszünk el. A segélyezésre szánt összes kiadás a város saját adóbevételének másfél százaléka.

– Változtattak-e a jogosultságok feltételein?

– Nem szigorítottunk a feltételrendszeren, maradt az, ami korábban volt. Újdonság viszont, hogy a segélyek összegét ezentúl nem a nyugdíjhoz viszonyítjuk, hanem a minimálbérhez. Így automatikusan igazodnak a változó viszonyokhoz, azaz a jogosultságok feltételei a korábbinál kedvezőbbé váltak.


Krízisben kötelező a segítségnyújtás

Rendkívüli települési támogatásra elsősorban azok jogosultak, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni. Ilyen, többletkiadással járó helyzet lehet például betegség, haláleset, elemi kár, válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, iskoláztatás, a gyermek fogadásának előkészítése. Nyomós ok a rendkívüli támogatásra továbbá a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolat tartása, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez fűződő kiadások vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt kialakult nehéz anyagi helyzet. Rendkívüli települési támogatást minden önkormányzatnak kötelessége biztosítani.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom