Se célja, se lendülete nincs a tiltakozásnak

Érezhetően kevesebben voltak a szombati kormányellenes tüntetésen, mint egy héttel ezelőtt, kezd kifáradni a tiltakozás – mondta lapunknak Kiszelly Zoltán politológus. A fő követelés, a szavazatok újraszámolása lekerült a napirendről, a tüntetésnek továbbra sincs konkrét célja – tette hozzá, hangsúlyozva azt is, hogy négy évig nem is lehetne fenntartani a lendületet. Arra a felvetésünkre, hogy az okok között a vezér hiánya is meghúzódhat, azt mondta: ha például a Jobbikból akarna valaki a tiltakozás élére állni, a baloldali szavazók pártolnának el és fordítva. Az ellenzéki pártok nem is támogatják igazán a tiltakozást, hiszen attól tarthatnak, hogy a civilek „kiéneklik alóluk a szavazókat”. Május 8-a után ráadásul a parlament lesz a politika fő terepe és az ellenzéki pártok már ott akarják megmutatni magukat, nem az utcán. Ez egy csapdahelyzet – összegzett az elemző. A Jobbikban zajló eseményeket, így azt az elnökségi ajánlást, hogy két, Vona Gáborhoz húzó társelnök vezetheti majd a pártot, Kiszelly az apparatcsikok ellenforradalmaként jellemezte. Ők azok a politikából élő, a Vona Gábor-féle néppártosodási törekvésekhez nevüket adó tagok, akik szemben állnak a korábban a pártból kiszorított, forradalomra készülő csoporttal.
A politológus szerint a Jobbik „elkisgazdásodhat” és a hatalmi harcban az nyer majd, aki magáénak tudhatja a logót, a frakciót, a tagnévsort és ezzel az állami támogatást.

Arról, hogy az MSZP és a Párbeszéd frakciószövetségben dolgozik majd a parlamentben, a politológus elmondta: ez nem más, mint erőforrás-optimalizáció. Ha két frakció van, dupla pénz jár, ahogy felszólalási lehetőség és bizottsági hely is. Kiszelly ugyanakkor úgy látja, érdemesebb lett volna egy frakcióba ülniük, hiszen akkor létrejöhetett volna egy „újgenerációs” képviselőcsoport. A Párbeszéd hiába alakít külön frakciót, „odaégnek az MSZP-re, mint tej a platnira”. Amit nyernek a réven, elvesztik a vámon – jegyezte meg az elemző, hangsúlyozva azt is, hogy Karácsony Gergelyék egyáltalán nem hoztak új szavazókat a pártszövetségnek.

Nyolc év után friss kezdetre van szükség – mondta Kiszelly Zoltán, rátérve a kormányalakításra. Az ország három-négy éve kimászott a gödörből, sikeres volt a konszolidáció, most már jöhet az építkezés.
A családpolitika mellett a másik prioritás a gazdasági versenyképesség erősítése, hiszen a Brexit miatt 2021-től csökkenni fog az uniós támogatás mértéke, a kieső forrásokat pedig a növekedés fenntartásával kell majd pótolni – magyarázta Kiszelly.