Saját kamarát kapnak a pszichológusok is

Szeptemberben megszülethet a Magyar Pszichológus Kamara létrehozását részletező kormányrendelet, legalábbis ez derül ki a kormány második félévi jogalkotási menetrendjéből, amelyet a minap tett közzé. A téma felelőse az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), a rövid összefoglaló szerint pedig a szabályozás célja az „egységes elvek mentén történő, magas szakmaiságú működést biztosító, belső etikai szabályozókkal és egységes protokollokkal rendelkező testület létrehozása”.

Áprilisban, Rétvári Bence Emmi-államtitkár parlamenti tájékoztatására hivatkozva írtuk meg, hogy kétéves szakmai egyeztetés előzte meg a kamara létrehozásáról szóló törvényjavaslatot, amelyet februárban tett közzé a kormány. Szakmai szervezetek, felsőoktatási intézmények egyaránt véleményezték az indítványt, s a vélemények feldolgozása és utóegyeztetése pedig akkor kezdődött. Az előterjesztés szerint a pszichológusok a kamarában közvetlenül és az általuk választott testületek, tisztségviselők útján demokratikusan, önállóan intézhetik szakmai ügyeiket, meghatározhatják és a közérdekkel összhangban képviselhetik szakmai, etikai, gazdasági és szociális érdekeiket.

A testület feladata lenne a szakképesítés nélkül pszichológiai jellegű tevékenységet végzők kiszűrése, az „álpszichológusok” tevékenysége ugyanis rombolja a szakma hitelességét. Az indoklás hivatkozik arra is, hogy a nemzeti pszichológiai szövetségek európai szövetségének (EFPA – European Federation of Psychologyst’s Associations) harmincöt tagja van, s ezek csaknem fele kamara vagy kamarai jogállású szervezet. Az egyik legfontosabb változás nyilvánvalóan az, hogy pszichológusként csak az kaphatna működési engedélyt, aki tagja a kamarának. A kötelező tagsággal ugyanakkor létrejön a mindenki számára elérhető, nyilvános pszichológus-nyilvántartás is, melyben az egyetemi okleveles pszichológus diplomával rendelkezők szerepelnének.

A hazai szakmai támogatást jelzi, hogy a kamara felállítását egyébiránt a Magyar Pszichológiai Társaság mint a szakterület nagy múltú és elismert, tudományos célú szervezete kezdeményezte, egyetértésben a Magyar Pszichológusok Érdekvédelmi Egyesületével és a Magyar Tudományos Akadémia Pszichológiai Tudományos Bizottságával. Szintén támogatja az új testületet – legalábbis az e célból indított támogatói honlap szerint – mások mellett az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának Pszichológiai Intézete, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara és a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karának Alkalmazott Pszichológia Tanszéke, továbbá a „Magyar Orvosi Kamarában már tag nyolcszáz klinikai szakpszichológus 96,3 százaléka”. Ők a kettős kamarai tagság pártján állnak, vagyis az új szervezet megalakulása után mindkét helyen tagok szeretnének lenni.

Akadnak persze olyanok is, akik ellenzik a lépést, mondván, a szakma nyitott a széles körű konszenzuson alapuló, demokratikus párbeszédben formálódó érdekképviselet vagy kamara létrehozására, de ez a „jelenlegi folyamat nem ilyen”. Erről szóló közleményüket áprilisi cikkünk nyomán adták ki, Bagotai Tamás, Kökény Veronika, Tornyossy Mária klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta, valamint Rudas János pszichológus látta el kézjegyével, több szervezetet is megemlítve a tiltakozás kapcsán.

Jöhet a Nemzeti Településpolitika

Igen sűrű félév következik a jogalkotásban, legalábbis ez szűrhető le a kormány jogalkotási menetrendjéből. Számos intézkedés kapcsolódik a bürokráciacsökkentés jegyében a különböző minisztériumi háttérintézmények átszervezéséhez, megszüntetéséhez. Az Igazságügyi Minisztérium egyebek mellett a „hatékonyabb, költségkímélőbb és gyorsabb” bírósági végrehajtási rendszer kialakítását, októberre előterjesztés készül a közigazgatási perrendtartásról szóló, az ellenzék által egyelőre nem támogatott törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó intézkedésekről, módosításokról. Kormányrendelet születhet a Nemzeti Településpolitikáról, újraszabályozzák a kormányzati adatközpont működését, elektronizálják a nemzetbiztonsági kérdőívek kitöltését. Finomíthatnak a szociális és gyermekvédelmi rendelkezéseken. Egységes elektronikus ügyintézési rendszer kidolgozása és az igazságügyi szakértőkről szóló rendeletek módosítása is szerepel a kormányzati tervek között.