Belföld
„Rút a jobbikos ara, mégis sok a kérője”
Új ellenzéki stratégia körvonalai látszanak kibontakozni, amely szerint két tábort kell felállítani oly módon, hogy a rendezőelv feloldja az ideológiai különbözőségeket

Variációk a közeledésre, változó szereplőkkel. Karácsony Gergely, Szél Bernadett és Vona Gábor egy oktatáspolitikai fórumon még márciusban (Fotó: MH)
Csak látszólagos a káosz az ellenzék soraiban abban a kérdésben, hogy ki kivel akar, illetve ki kivel nem akar összefogni jövőre az önkormányzati választáson, amelyen a cél egyértelmű: széles körű ellenzéki együttműködéssel legyőzni a kormánypártokat, s meggyengíteni a Fidesz–KDNP kétharmados parlamenti uralmát – mondták ellenzéki forrásaink. A helyzet azért sajátos – hallottuk az érvelést –, mert a napokban szinte valamennyi ellenzéki erő a Jobbik kegyeit kereste, igyekezett kifejezésre juttatni, hogy ez a Jobbik már nem az a régi szélsőjobbos Jobbik. A közelmúltban, s főként a napokban mind a DK, mind az MSZP egyértelművé tette, hogy a néppártos Jobbikkal együttműködne, s már meg is kezdték a tárgyalásokat az új típusú összefogásról a baloldal pártjai – jelentette be az InfoRádió Aréna című műsorában Horváth Csaba, aki nem titkolta, magát az MSZP főpolgármester-jelöltjének tekinti.
Persze nyomban hozzá is tette Horváth, hogy olyan körzetekben, ahol több jó jelölt versenyez egymással, elsősorban tárgyalások útján rendeznék a helyzetet, s ha ez nem vezet eredményre, előválasztást javasolnak. Az MSZP elsődleges partnere a Demokratikus Koalíció, a Lehet Más a Politika és a Momentum – tette hozzá a szocialista politikus, aki a Jobbikkal sem zárja ki az együttműködést. Ezt a politikai szereposztást némiképp átírhatják az LMP-ben történtek, mondta egy forrásunk, a Szél Bernadett lemondását követően a pártot egyedüli társelnökként vezető Keresztes László Lóránt e héten meglebegtette a már eredetinek nem mondható új pólus politikai filozófiáját, a 21. századi pártok együttműködésének stratégiáját, amelyet a Jobbikkal és a Momentummal együtt képzelne el.
Mindez arra utal, mondta egy ellenzéki forrásunk, hogy új ellenzéki stratégia körvonalai látszanak kibontakozni, amely szerint két tábort kell felállítani oly módon, hogy a rendezőelv feloldja az ideológiai különbözőségeket. Az új pólus mellett a baloldal osztódással megszaporodott pártjai, ideértve az MSZP mellett a DK-t és a Párbeszédet is, adná az ellenzék másik pólusát. Keresztes László Lóránt a parlamenti választások idején a pécsi körzetben nem volt hajlandó a független jelölt, Mellár Tamás mögé beállni, s LMP-s forrásunk szerint azt a stratégiát követné, hogy az ellenzéknél ne csak új pólus legyen, hanem két pólus is.
„Az együttműködést ne úgy képzeljük el, hogy egymásba karolva kiállnak a pártvezetők, de ne is úgy, hogy a sajtóban diktálnak egymásnak” – mondta a Jobbik-közeli Alfahírnek Keresztes. Ugyanezen a portálon a Jobbik elnökhelyettese, Gyöngyösi Márton korábban arról beszélt, a két párt küzdött már „vállvetve” szakpolitikai célokért.
A XV. kerületi időközi polgármester-választás kapcsán a DK is megkezdte az udvarlást a Jobbiknak, Hajdu László volt DK-s polgármester és Gyöngyösi elnökhelyettes találkozója a képviselői irodaházban nagy port kavart. Sőt, az utóbbi időkben már Gyurcsány Ferenc sem intett óvatosságra felemelt mutatóujjal a Jobbik kapcsán. Ebből a szempontból kapóra jött a Jobbik szakadása, és a Mi Hazánk Mozgalom megalakulása, hiszen „megtisztította a pártot a fasisztoid beütésektől” – fogalmazott informátorunk, hozzátéve, most még kicsit rút ez a menyasszony, de láthatóan mégis sok a kérő körülötte.