Belföld
Rugalmas a kormány az alaptörvényt érintő változásoknál is
Terrorellenes csomag: hatvan helyett tizenöt nap
Elképzelhető, hogy a veszélyhelyzet jelenlegi alaptörvényi passzusába kerül majd kiegészítésként az esetleges terrortámadás kapcsán bevezetendő új, különleges jogrendi tényállás – értesült lapunk. Vagyis nem biztos, hogy önálló tényállás születik, ahogy az a kormány még januárban előterjesztett javaslatában szerepelt. Megírtuk, a Belügyminisztériumhoz tartozó témákban megegyezésközeli állapot alakult ki az ellenzéki pártokkal a terrorellenes akcióterv részleteiről, ám az alaptörvényt érintő tervezet esetében, melyet a honvédelmi tárca „kezel”, még jelentős nézeteltérések vannak.
Simicskó István honvédelmi miniszter az Echo Televízió Napi Aktuális című műsorában a minap arról beszélt, ha ez a megegyezés ára, a kabinet – bár döntés még nem született erről – nem ragaszkodik az önálló tényálláshoz, sőt akár a veszélyhelyzethez rendelt tizenöt napos időintervallum is elegendő lehet számára, „ebben érdemes rugalmasságot mutatni”. Ez lényeges elmozdulás lenne az eredeti, hatvannapos elképzeléshez képest. Ebben az időszakban kapna a kormány rendkívüli felhatalmazást, melynek tartalmáról, részleteiről szintén komoly viták alakultak ki. Simicskó leszögezte, a vádakkal ellentétben a kabinet nem akar ezen keresztül teljhatalmat biztosítani magának, „nincs sanda szándékunk, demokrácia van, marad is”. Alapvető cél azonban, hogy terrortámadás esetén a kormánynak legyenek megfelelő eszközei az ország megvédéséhez, ehhez nemzetközi példákat is áttekintettek. A tárcavezető annak az ellenzéki javaslatnak a beemelését sem zárta ki egyértelműen, hogy a parlament hagyja jóvá a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló kormányzati döntést, ám az biztos, hogy a törvényhozást folyamatosan tájékoztatni kellene a biztonsági intézkedésekről.
Az eredeti javaslatban szereplő hatvan helyett csupán huszonnégy szabadságjog korlátozásának, így például a határforgalom korlátozásának lehetőségét rögzítenék, ugyanakkor a honvédség belföldi, arányos fellépési lehetőségét is biztosítanák. Simicskó szerint nem tabutéma a fegyverhasználati jog megadása sem. A kormány továbbra is várja az ellenzék szövegszerű javaslatait, az egyeztetések a jövő héten folytatódnak, az MSZP kivételével valamennyi parlamenti párt frakciója képviselteti magát.
A javaslat a kormány tervei szerint még áprilisban a parlament elé kerül, ám egyelőre csak a belügy által vitt ügyekben „borítékolható”, hogy meglesz az egyes pontoknál szükséges, kétharmados támogatás.
Simicskó István honvédelmi miniszter az Echo Televízió Napi Aktuális című műsorában a minap arról beszélt, ha ez a megegyezés ára, a kabinet – bár döntés még nem született erről – nem ragaszkodik az önálló tényálláshoz, sőt akár a veszélyhelyzethez rendelt tizenöt napos időintervallum is elegendő lehet számára, „ebben érdemes rugalmasságot mutatni”. Ez lényeges elmozdulás lenne az eredeti, hatvannapos elképzeléshez képest. Ebben az időszakban kapna a kormány rendkívüli felhatalmazást, melynek tartalmáról, részleteiről szintén komoly viták alakultak ki. Simicskó leszögezte, a vádakkal ellentétben a kabinet nem akar ezen keresztül teljhatalmat biztosítani magának, „nincs sanda szándékunk, demokrácia van, marad is”. Alapvető cél azonban, hogy terrortámadás esetén a kormánynak legyenek megfelelő eszközei az ország megvédéséhez, ehhez nemzetközi példákat is áttekintettek. A tárcavezető annak az ellenzéki javaslatnak a beemelését sem zárta ki egyértelműen, hogy a parlament hagyja jóvá a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló kormányzati döntést, ám az biztos, hogy a törvényhozást folyamatosan tájékoztatni kellene a biztonsági intézkedésekről.
Az eredeti javaslatban szereplő hatvan helyett csupán huszonnégy szabadságjog korlátozásának, így például a határforgalom korlátozásának lehetőségét rögzítenék, ugyanakkor a honvédség belföldi, arányos fellépési lehetőségét is biztosítanák. Simicskó szerint nem tabutéma a fegyverhasználati jog megadása sem. A kormány továbbra is várja az ellenzék szövegszerű javaslatait, az egyeztetések a jövő héten folytatódnak, az MSZP kivételével valamennyi parlamenti párt frakciója képviselteti magát.
A javaslat a kormány tervei szerint még áprilisban a parlament elé kerül, ám egyelőre csak a belügy által vitt ügyekben „borítékolható”, hogy meglesz az egyes pontoknál szükséges, kétharmados támogatás.