„Rövidlátó és buta a brüsszeli politika”

Eltérő álláspontok. Fodor Gábor, Schiffer András és Gulyás Gergely (Fotó: Hegedüs Róbert)

Kevés, ha az emberi jogok, az emberi méltóság tiszteletét csak a törvények betartásával kényszerítjük ki. Ehhez kultúrára, nevelésre is szükség van – jelentette ki a humántárca vezetője a Polgári Magyarországért Alapítvány és Hanns Seidel Alapítvány által rendezett Hazai és nemzetközi jogvédelmi mechanizmusok című konferencián. Balog Zoltán felszólalásában emlékeztetett: az a gondolat, hogy az emberi jogok fontosak Magyarországon, 2006-ban született, amikor egyfajta állami erőszakkal a rendőrség brutálisan lépett fel. Ezt a miniszter az újkori demokrácia története legsötétebb pillanatának nevezte.

Balog Zoltán hangsúlyozta: amikor ki kellett állni az emberi jogokért az akkori kormánnyal szemben, kiderült, hogy „vannak szövetségeseink. „Nemcsak olyanok, akikkel azonos a pártszínezet, hanem olyanok is, akiket jobboldalinak vagy radikális jobboldalinak, illetve baloldalinak vagy radikális baloldalinak neveznek” – magyarázta.

Balog Zoltán úgy vélekedett, hiába hoznak törvényeket, vagy kényszerítik ki adott esetben a jogsérelmek orvoslását, ha nem tiszteljük egymás szabadságát a hétköznapi életben, az nem erősíti az emberi jogok helyzetét. Kitért a migrációra is, s ennek kapcsán kiemelte: annak emberi jogi hivatkozású támogatásából az embercsempészek húznak hasznot. Hozzátette azt is, hogy a filantróp globális hálózat és az európai politika nem képes megakadályozni a bevándorlás okozta kiszolgáltatottságot. A tárcavezető beszélt a kereszténységről is, amelyet értékőrző közösségnek nevezett, és amely egyszerre világméretű, frekventált, ugyanakkor lokális. Utalva december 6-ára, megjegyezte, Szent Miklós püspök tekinthető emberi jogi harcosnak is, hiszen szót emelt a megalázó bánásmód és az emberkereskedelem ellen.

Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság (AB) elnöke előadásában rámutatott: a testületnek mostanra kevés lehetősége van a politikai aktivizmusra, viszont nagyobb lehetősége az alapjogi aktivizmusra. Emlékeztetett: 2011 óta a bíróságok kötelesek alkalmazni az alaptörvényt, s ezt az AB ellenőrizni tudja.

A konferencia kerekasztal-beszélgetésén szó volt többek között a civil szervezetek hazai helyzetéről és a magyar kormány migrá­ciós politikájáról. Fodor Gábor, a Liberálisok elnöke arról beszélt, hogy az emberi jogi szervezetek ellen a kabinet hadjáratot indított. Schiffer András ügyvéd, az LMP korábbi társelnöke erre reagálva felvetette: kíváncsi arra, hogy ezek a szervezetek mikor szólalnak meg az ukrán oktatási törvény kapcsán. A magyar kormány migrációs politikájáról szólva azonban azt hangsúlyozta: hiába volt helyes lépés a kerítés felhúzása, ez nem alap arra, hogy bármelyik embertársunkkal szemben megalázó intézkedéseket hozzanak.

Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője leszögezte: gyűlöletkeltéssel vádolni a kormányt tényszerűen nem felel meg a valóságnak. Egyúttal embertelennek, rövidlátónak és „kifejezetten butának” minősítette azt a politikát, amellyel Brüsszel az európai államokra rá akarja erőszakolni a kötelező kvótákat. Hozzátette, nem Magyarország keltette azt a látszatot, hogy Európa milliókat képes befogadni.