Belföld
Romos zsinagógákat újítanak fel az állam anyagi támogatásával
Kiemelt rekonstrukciós kezdeményezések 2017-ig
Kiegészítette a kormány a holokauszt hetvenedik, tavalyi évfordulójához kapcsolódó megemlékezések és programok megvalósításával kapcsolatos intézkedéseit, további forrásokat rendelve egyes projektekhez. Ezek listája szerepel is a Magyar Közlönyben megjelent határozatban, amely szerint az érintett minisztériumok költségvetési fejezetében kell biztosítani a szükséges összegeket a „felmerülés ütemében”, legkésőbb 2017-ig. A tavalyi programokra mintegy kétmilliárd forint költségvetési hozzájárulás szerepel a dokumentumban.
A határozatban, mint támogatásra érdemes programelem, első helyen a budapesti Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga felújítása szerepel. Ezzel kapcsolatban lapunk már korábban megírta, a támogatási szerződés aláírására sor került, sőt, a támogatás első részletének kiutalása is megtörtént, így nincs akadálya a beruházás megkezdésének. Úgy tudjuk, az összeg a tervezés és a tulajdoni viszonyok rendezésére elegendő, azaz megkezdődhet az Együttélés Háza elnevezésű projekt megvalósítása, amelyet az állam – a Miniszterelnökség közlése szerint – összesen csaknem hárommilliárd forinttal támogat.
Szintén szerepel a felsorolásban többek között a szegedi és a miskolci zsinagóga rekonstrukciója, a budapesti Alma utcai szeretetotthon felújítása, hozzájárulás az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem könyvtárának megmentését célzó projekthez, továbbá a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapja előkészítése. A kormányhatározat mindezeken túlmenően rendelkezik a józsefvárosi Sorsok Háza működtetésének, ezzel összefüggésben szakmai programok kidolgozásának támogatásáról is.
Ez azért lehet fontos kitétel, mivel bár az épület már jó ideje elkészült, Lázár János miniszter több alkalommal is egyértelművé tette: a zsidó szervezetek és felekezetek egyetértése nélkül nem nyílhat meg a holokauszt gyermekáldozataira emlékező múzeum. A kormány hajlandó akár évekig egyeztetni a tartalomról, szögezte le a tárcavezető. Egy előzetes koncepciót már készített a Schmidt Mária vezette közalapítvány, ezt azonban szinte csak lesújtó kritikák érték többek között a Magyar Tudományos Akadémia szakértői részéről. A Miniszterelnökség szerint a dokumentum „anyaga nem ösztönöz kritikai gondolkodásra”.
A határozatban, mint támogatásra érdemes programelem, első helyen a budapesti Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga felújítása szerepel. Ezzel kapcsolatban lapunk már korábban megírta, a támogatási szerződés aláírására sor került, sőt, a támogatás első részletének kiutalása is megtörtént, így nincs akadálya a beruházás megkezdésének. Úgy tudjuk, az összeg a tervezés és a tulajdoni viszonyok rendezésére elegendő, azaz megkezdődhet az Együttélés Háza elnevezésű projekt megvalósítása, amelyet az állam – a Miniszterelnökség közlése szerint – összesen csaknem hárommilliárd forinttal támogat.
Szintén szerepel a felsorolásban többek között a szegedi és a miskolci zsinagóga rekonstrukciója, a budapesti Alma utcai szeretetotthon felújítása, hozzájárulás az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem könyvtárának megmentését célzó projekthez, továbbá a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapja előkészítése. A kormányhatározat mindezeken túlmenően rendelkezik a józsefvárosi Sorsok Háza működtetésének, ezzel összefüggésben szakmai programok kidolgozásának támogatásáról is.
Ez azért lehet fontos kitétel, mivel bár az épület már jó ideje elkészült, Lázár János miniszter több alkalommal is egyértelművé tette: a zsidó szervezetek és felekezetek egyetértése nélkül nem nyílhat meg a holokauszt gyermekáldozataira emlékező múzeum. A kormány hajlandó akár évekig egyeztetni a tartalomról, szögezte le a tárcavezető. Egy előzetes koncepciót már készített a Schmidt Mária vezette közalapítvány, ezt azonban szinte csak lesújtó kritikák érték többek között a Magyar Tudományos Akadémia szakértői részéről. A Miniszterelnökség szerint a dokumentum „anyaga nem ösztönöz kritikai gondolkodásra”.