Belföld
Rombolják a társas kapcsolatokat
A kutatások szerint a fiatalok korosztálya a leginkább veszélyeztetett
Ráadásul a függőségnek ez a típusa gyakran társul egyéb pszichiátriai betegségekkel, akár a depresszióval vagy más, úgynevezett addiktív – egyéb betegséghez hozzáadódó – tünetekkel, például az alkoholfüggőséggel. Az egyre intenzívebb játék fokozza a szorongást, a stressz szintjét, a depressziót, néha az agressziót is, amelyek szintén bűnelkövetéshez, lopáshoz, csaláshoz, sikkasztáshoz vezethetnek. Nemzetközi tapasztalat ugyanakkor, hogy a szabályozás jellemzően pénzügyi szemléletű, s kevéssé veszi figyelembe a jelenség „kriminogén vonatkozásait”.
A magyarországi felnőttlakosság körében az Ipsos végzett vizsgálatot 2010-ben, amely szerint a magyar lakosság 1,2 százaléka tekinthető szerencsejáték-függőnek. Ugyanakkor a bűnelkövetők körében a szerencsejáték-függők aránya húsz százalékkal magasabb, mint a teljes lakosság körében, amely a jelenséget vizsgálók szerint nagyon „veszedelmes” adat. Három hazai börtönben végzett reprezentatív kutatás szerint a fogvatartottak húsz százaléka jelezte, hogy a bűncselekményt kifejezetten azért követte el, hogy fizetni tudja a szerencsejáték miatti tartozásait, illetve hogy a pénzt játékra költse.
Az Ipsos felmérése ugyanakkor arra is rávilágított, hogy a függőségben szenvedők nyolcszorosa (a lakosság 9,5 százaléka) potenciálisan veszélyeztetett – ez a kategória azt jelzi, hogy a szenvedély még nem jelent függőséget, de már közel áll hozzá. A Szegedi Tudományegyetem kutatóinak felmérése alapján a szerencsejáték-függőség legveszélyeztetebb rétege a fiatalság, a tizennyolc–harminc éves korosztály, s ez a mutató a tizennyolc év alattiaknál 35,9 százalék. A kutatók szerint a kártyázás, a kaszinózás, a lottózás és a játékgépezés áll a legközvetlenebb kapcsolatban a szerencsejáték-függőséggel.
Ugyancsak figyelemre méltó következtetés, hogy bár a függőség nem vezet minden esetben a bűnelkövetéshez, az anyagi következmények a társas kapcsolatokat súlyosan rombolják.
A magyarországi felnőttlakosság körében az Ipsos végzett vizsgálatot 2010-ben, amely szerint a magyar lakosság 1,2 százaléka tekinthető szerencsejáték-függőnek. Ugyanakkor a bűnelkövetők körében a szerencsejáték-függők aránya húsz százalékkal magasabb, mint a teljes lakosság körében, amely a jelenséget vizsgálók szerint nagyon „veszedelmes” adat. Három hazai börtönben végzett reprezentatív kutatás szerint a fogvatartottak húsz százaléka jelezte, hogy a bűncselekményt kifejezetten azért követte el, hogy fizetni tudja a szerencsejáték miatti tartozásait, illetve hogy a pénzt játékra költse.
Az Ipsos felmérése ugyanakkor arra is rávilágított, hogy a függőségben szenvedők nyolcszorosa (a lakosság 9,5 százaléka) potenciálisan veszélyeztetett – ez a kategória azt jelzi, hogy a szenvedély még nem jelent függőséget, de már közel áll hozzá. A Szegedi Tudományegyetem kutatóinak felmérése alapján a szerencsejáték-függőség legveszélyeztetebb rétege a fiatalság, a tizennyolc–harminc éves korosztály, s ez a mutató a tizennyolc év alattiaknál 35,9 százalék. A kutatók szerint a kártyázás, a kaszinózás, a lottózás és a játékgépezés áll a legközvetlenebb kapcsolatban a szerencsejáték-függőséggel.
Ugyancsak figyelemre méltó következtetés, hogy bár a függőség nem vezet minden esetben a bűnelkövetéshez, az anyagi következmények a társas kapcsolatokat súlyosan rombolják.