Rohamtempójú uniós normaalkotás

Völner Pál (Fotó: Hegedüs Róbert)

Elsősorban a kötelező kvótaelosztást előíró határozat indokaként felhozott szolidaritás kérdéskörét járták végig az Európai Bíróság bírái a Magyarország által kezdeményezett perben, amelyben május 10-én tartottak tárgyalást – mondta el lapunknak Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára. Ezen az elven azonban hazánkat nem lehetett volna kötelezetté tenni, hiszen a határozat meghozatalának időpontjában több ezer migráns érkezett és haladt át az országon – tette hozzá az államtitkár. A kormány az érvei között elsősorban a határozat elfogadását övező eljárási hibákat emelte ki, amelynek kapcsán Völner arra is felhívta a figyelmet, hogy a tizenhárom nap alatt elvégzett normaalkotás példa nélküli az unióban. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottság most is felső korlát nélküli betelepítési kvótarendszeren dolgozik, miközben a jelenlegi határozatot éppen azok nem tartják be, akik megszavazták.

Tájékoztatása szerint az eljárást végigkísérő főtanácsnok július 26-án teszi majd közzé állásfoglalását, amelyet két-három hónapon belül követhet az ítélethirdetés. Ha számunkra kedvezőtlen döntés születik, akkor az Országgyűlésnek ismét foglalkoznia kell majd az üggyel, és ha nem hajtjuk végre a kvótaelőírást, akkor szankciókat alkalmazhatnak ellenünk. Ha viszont megnyerjük a pert, annak több kimenetele is lehet. Megsemmisíthetik a határozatot, vagy akár azt is kimondhatják, hogy Magyarország nem lesz köteles migránsokat befogadni.

Ismert, a magyar kormány 2015 decemberében fordult az Európai Unió Bíróságához, hogy kérje a 120 ezer menedékkérő áttelepítését célzó, kötelező jellegű mechanizmus megsemmisítését, amelyet az uniós belügyminiszterek minősített többségi szavazással, Magyarország ellenkezése ellenére fogadtak el néhány hónappal korábban. Szlovákia is hasonló beadvánnyal fordult a bírósághoz.