Rétvári: Otthonteremtő kedvezményt vezetünk be a családoknak

– Mi vár a családokra a jövő évi költségvetés alapján?

– Az elmúlt három évben szinte minden család igénybe tudta venni a családi adókedvezményt, ám 2014 januárjától ezeket kiterjesztettük a járulékokra is, így a legkisebb jövedelmű mintegy kétszázhetvenezer családnál marad további átlag évi kétszázezer forint. Jövőre újabb bővítés következik: elindul a házasok kedvezménye, amely legfeljebb két évig, illetve az első gyermek születéséig jár. De kell ugyebár gyerekszoba is, ezért elindítjuk a családok otthonteremtési kedvezményét, ennek keretében hétszázezertől több mint 1,1 millió forintos támogatást tudunk nyújtani, akár már egy gyermek után is. Lényeges változás, hogy használt lakás vásárlására, illetve bővítésére is fel lehet majd használni ezt a pénzt. A célunk az, hogy minden lehetséges akadályt el tudjunk gördíteni a családalapítás elől.

– Azt tudják mérni, mennyire válnak be ezek a kedvezmények?

– A gyed extra különböző lehetőségeivel az idén már huszonhétezren éltek, s ami a fontos, hogy tizennégyezer édesanya így tudott munkát vállalni gyermeke egyéves kora után. Hazánkban ennek nyomán rekordalacsony, 7,7 százalékos lett a nők munkanélkülisége, s több mint százharmincezerrel bővült a foglalkoztatásuk. És még valami. Nemzetközi kutatások szerint tíz szegény gyermekből nyolcat csak az anya, egyet az apa s mindössze egyet nevel mindkét szülő. Vagyis a családok érzelmi és gazdasági közösségként való egyben tartása bizonyítottan a gyermekszegénység elleni küzdelem kiemelt eszköze. Ez a tény is igazolja a magyar kormány intézkedéseit.

– Eközben az ellenzék szerint a kabinet nem veszi figyelembe a szociá­lis szempontokat, a gazdagoknak kedvez.

– Azoknak jár a legnagyobb támogatás, akik munkát és gyermeket is vállalnak. Mindkettőben szeretnénk segíteni – van is jelentős sikerünk, hiszen már négyszázezerrel többen dolgoznak, mint négy éve. Viszont a gyermek után járó támogatások természetesen továbbra sem függetlenek a családi körülményektől. Ezen a téren sincs mit szégyellnünk, mivel a gyermekétkeztetésre jutó forrást a 2010-es huszonkilencmilliárdról 2014-re ötvenhárom jövőre pedig már ötvennyolcmilliárd forintra emeltük. Ez négy év alatt duplázás. Ezenfelül a nyári szociális gyermekétkeztetésre hárommilliárd jut.

– Valóban teljesen ingyenes lesz az óvodai étkeztetés a jövőben?

– Azt tervezi a kormány, hogy tovább bővíti a kedvezményezettek körét, s azok kivételével, akiknél a családban az egy főre jutó jövedelem meghaladja a minimálbér százharminc százalékát, ne kelljen fizetni ezért. Sokaknak sajnos csak az iskolában kapott, többszöri étkezés az egyetlen lehetőség, amihez otthon nem jutnak hozzá. A gyermekek érdekeire tekintettel pedig a családi pótlék csak annak jár korlátozás nélkül, aki gondoskodik róla, hogy a gyerek valóban ott is legyen az óvodában. Ez főleg felzárkózási szempontból fontos.

– Az iskolák esetében lehet tudni, milyen hatása volt a szigorításnak?

– Negyven-ötven százalékkal csökkentek a hiányzások annak nyomán, hogy legfeljebb ötven igazolatlan hiány­zást engedett meg a jogszabály, utána nem járt az iskoláztatási támogatásnak átnevezett családi pótlék.

– Harmincnégymilliárdból újabb szegénységellenes csomagot jelentettek be. Mikor indul a kezde­ményezés?

– A pontos elnevezés: Rászorulókat Támogató Operatív Program, de mi csak úgy hívjuk, ételcsomag program. Részben uniós támogatással valósulhat meg, s nehéz sorsú embereken, így nulla–három éves gyermekeken és hajléktalanokon, rászoruló időseken segíthetünk majd természetbeni támogatásokkal. Ez az első, Magyarország által benyújtott és az EU által elfogadott, 2014 és 2020 közötti uniós költségvetési ciklusra vonatkozó operatív program. Üzenetértékű az időzítés: a kormány számára a nélkülözők helyzetének javítása az első. A program hamarosan indul.

– A Jobbik újra elővette a családi csődvédelemről szóló javaslatát, ilyen korábban a KDNP-nek is volt. Erről mit lehet tudni?

– A kereszténydemokrata törvénytervezet már túl van a szükséges szakmai egyeztetéseken, ám arra jutottunk, hogy előbb a devizahitelesek helyzetét kell rendezni. Ezt követően, akár már jövőre sor kerülhet az intézkedés parlamenti benyújtására. Megjegyzem, tizenegy európai országban van ilyen lehetőség.

– Szintén KDNP-s kezdeményezés a szabad vasárnap. Hetekkel ezelőtt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter maga is szkeptikus volt, most pedig már van egy megszavazott törvény. Mi történt?

– Már hat éve készülünk ezzel, most van azonban bővülésben a kereskedelmi forgalom, ezért sem várunk elbocsátásokat az intézkedés következtében. Másrészt fontos számunkra a munkavállalók érdekvédelme, hiszen nekik is jár legalább egy szabadnap a héten, akkor, amikor másoknak is, azért, hogy együtt tudjanak lenni a családok. Rengeteg konzultáció révén alakult ki egyébként a végleges javaslat. Ezzel a törvénnyel csak saját üzletben lehet dolgozni vasárnap, tilos mást dolgoztatni. Látszik amúgy, hogy már finomodtak a multik nyilatkozatai, előrejelzései is a lehetséges fejleményeket illetően. Szó sincs már tömeges leépítésekről.

– A franchise-rendszer kiterjesztése mellett az online kereskedés bővítéséről lehet hallani az intézkedésre adott válaszok kapcsán. Ezzel van valami dolga a kormánynak?

– Figyeljük majd a fejleményeket, csak ezt követően lehet meghatározni az esetleg szükséges további változásokat. Fontos megjegyezni, hogy például az újság- és virágárusok, pékek nyitva lehetnek, de a vasárnap „vásárnap” is marad, hiszen a piacokra sem vonatkozik a korlátozás.

– Miért volt szükséges megszüntetni a minimálbérhez kötést a pedagógusbérek esetében?

– Az állami szférában a tanárok kaptak először béremelést 2010 után, növelve ezzel a hivatás presztízsét. Azóta összesen harminc–negyven százalékkal nőtt a fizetésük, januártól pedig, aki leadta a portfolióját, ismét több pénzt vihet haza húsz–harmincezer forinttal. Szeptembertől aztán egységesen mindenkit érint az újabb, 3,4 százalékos emelés, erre megvan a harmincnyolcmilliárdos fedezet a büdzsében, a folytatásra pedig 2017-ig törvényi garancia van. Az ellenzék által korábban kormánypárti kirakatszervezetnek titulált pedagóguskar is fellépett a még nagyobb emelés érdekében, de mivel egyéb hivatásrendek, így a szociális és a rendvédelmi dolgozók életpályamodellje is kidolgozás alatt van, továbbá az egészségügyben, illetve a háziorvosoknak is jár emelés, mindent nem bírhat el egyszerre a büdzsé.

– Aggódik-e a kormány a tüntetések miatt?

– Demokráciában szokás tiltakozni. Viszont furcsa, hogy a szervezők azt kérik, semmilyen ellenzéki párt jelképeit ne hozzák magukkal a résztvevők, képviselőiket sem tűrik meg a porondon. Nyugaton éppen az ellenzéki pártok kezdeményezik az ilyen demonstrációkat, ők a kormánnyal elégedetlenek politikai képviselői. Magyarországon azonban a kormányellenes tüntetők egyik ellenzéki párttal sem vállalnak közösséget, őket is lecserélnék. Sejthetjük azonban, hogy az infrastruktúrában és egyéb módon a háttérből segítő erők ugyanazok lehetnek, mint az említett, balliberális pártok esetében. Az is nyilvánvaló, hogy az Egyesült Államok egyes sejtelmes aktuálpolitikai megnyilvánulásai csak erősítik a szervezőket, illetve a résztvevőket.