Rétvári: Bármire képesek vagyunk

Az Országgyűlés 2011-ben nyilvánította július 22-ét a nándorfehérvári diadal emléknapjává, arra emlékezve, hogy 1456. július 22-én a Nándorfehérvárt védő keresztény magyar seregek Hunyadi János vezetésével megsemmisítő vereséget mértek a török hadakra.

„Nemcsak fontos történelmi időpont, a magyar hadviselés és egy nemzetközi hadi együttműködés diadala az Oszmán Birodalommal szemben, hanem nemzeti identitásunk meghatározó eleme is az 1456-os nándorfehérvári győzelem” - fogalmazott Rétvári Bence. Az államtitkár kiemelte, ez a diadal jelzi, hogy egy szuverén, egységes Magyarország olyan erőssé válik, hogy óriási hadakat is megállíthat. Nándorfehérvár és az 1956-os forradalom is példa arra, hogy a magyarság "a saját útján járás" révén történelmet tudott írni: képes volt megállítani vagy megfordítani a történelem folyamatait. Rétvári Bence szerint a nándorfehérvári győzelem és az '56-os forradalom között szimbolikus kapcsolat is van. Mint kifejtette, október 23-a az egyházi kalendárium szerint hivatalos ünnep. 1456-ban ugyanis ezen a napon, pontosan 500 évvel az 1956-os október 23-i forradalom előtt halt meg Kapisztrán Szent János, a nándorfehérvári csata egyik vezéralakja. „Hadaink nemcsak a magyar, hanem az egész európai közösség érdekeiért és mindezek összetartó erejéért a kereszténységért harcoltak” - mondta Rétvári Bence, aki szerint napjainkban is fontos, hogy a nyugati civilizációt kulturális, szellemi téren ugyanúgy őrizzük és tápláljuk.

Az ünnepségen, amely délben a nándorfehérvári győzelemnek emléket állító déli harangszóval kezdődött, részt vett mások mellett Kun Szabó István vezérőrnagy, a HM társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára, Szeneczey Balázs városfejlesztésért felelős főpolgármester-helyettes, Schmitt Pál volt köztársasági elnök, Mádl Dalma, Antall Józsefné, Boross Péter, volt miniszterelnök, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke, valamint Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke.