Reményt nyújt az elesettekre való emlékezés

Csak az a fa nő magasra, amely mélyre gyökeredzik - jelentette ki a honvédelmi tárca vezetője, aki szerint a méltó emlékezéshez szükség van hadisír-gondozásra.
Minden Magyarországon meghalt katona végső nyughelyét nemzetközi egyezmények és magyar törvények oltalmazzák, legyen az német, orosz, amerikai, vagy más nemzetiségű, de 2010-ben még volt egyetlen kivétel: a szülőföldjén  elesett magyar katona. Így történhetett meg, hogy elhunyt magyar katonák sírhelyeit szüntették meg, sírköveiket felcsiszolták és újrahasznosították - mondta Hende Csaba, emlékeztetve, hogy sok évtizedes adósságot törlesztett a második Orbán-kormány, amikor törvényi védelem alá helyezte az idehaza elesett magyar katonák sírjait, melyekhez ezután már csak a honvédelmi tárca engedélyével lehet nyúlni.
Az első világháború mintha feledésbe merült volna, pedig borzalmaiból sok minden következett, abból sarjadt ki az egész XX. század és főként annak két legpusztítóbb diktatúrája, Hitler nemzeti szocializmusa és Lenin, Sztálin nemzetközi szocializmusa. A magyarság speciális tragédiája, hogy az első világháborút lezáró békék, a trianoni diktátum is sújtotta - emlékeztetett a miniszter.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes konferencián felolvasott beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy míg a látszólag szerencsésebb népek győztes csatáikra emlékeznek, mi az első világháborúra, Aradra, Mohácsra, 1956-ra. "De hol van már a tatár, a török vagy a szovjet birodalom, a világháború után létrejött Jugoszlávia, Csehszlovákia, és mi még mindig itt vagyunk, élünk és ugyanazt a nyelvet beszéljük, amit a Muhi vagy a mohácsi csatában harcoló eleink" - emlékeztetett Semjén.