Régi adósságokat is rendez a kormány

A kormány az elmúlt években lépésről lépésre, ágazatról ágazatra rendezi az elmúlt évtizedek adósságait. Először a rendészeti dolgozók és a katonák illetményét emelte, majd a pedagógusok következtek. Most pedig hosszú távú, jelentős mértékű béremelést hajt végre az egészségügyben – mondta a Magyar Hírlapnak Boros Bánk Levente politológus annak kapcsán, hogy a múlt héten megjelent az egészségügyi béremelést részletező kormányrendelet. Hangsúlyozta, ugyanazon kormány az elmúlt huszonhat évben három ilyen fontos ágazatban nem hajtott végre ekkora mértékű béremelést.

Közben az ellenzék hasonló hecckampányba kezdett, mint az oktatás területén: hiába kezdődött meg már korábban a pedagógusok bérének emelése, azt szajkózza, a kormány szerinte nem fordít elég forrást az ágazatokra. Nem tesz mást, mint a valósággal vitatkozik – jegyezte meg a politológus.

Mengyi Roland ügyéről azt mondta, a kormány világossá tette álláspontját, zéró toleranciát hirdet a korrupció ellen. Mengyi maga kéri mentelmi jogának felfüggesztését, és Lázár János miniszter jelezte, ezt az Országgyűlés meg is fogja tenni. Innentől az igazságszolgáltatás dolga kideríteni, mi történt valójában, és a kormány támogatja is, hogy ez megtörténjen. Ezzel rácáfol azokra az ellenzéki vádakra, hogy nem hajlandó elősegíteni az ilyen és ehhez hasonló ügyek felgöngyölítését – hangsúlyozta a politológus. „Az ellenzék természetesen próbál politikai tőkét kovácsolni a történtekből, de ezért azt ne felejtsük el, hogy még csak a gyanúsítás szakaszában tart az ügy” – emelte ki Boros Bánk Levente. Ha kiderül, hogy valóban bűncselekmény történt, az árnyékot vethet a kormánypártokra, de az mindenképpen őket erősíti, hogy elősegítik az eljárást – tette hozzá.

A Demokratikus Koalíció és az MSZP esetleges összefogásáról, illetve az erről szóló, egymásnak ellentmondó nyilatkozatokról azt mondta: Gyurcsány Ferenc nem tudott saját pártjának népszerűséget szerezni, így az MSZP nélkül nem lesz képes hatalomhoz jutni. Vagy maga mellé állítja a szocialistákat, vagy maga alá gyűri őket – az elemző szerint ez a két lehetséges opció áll fenn. Bár Molnár Gyula elnökké választásával „belengették” a szorosabb együttműködést, az MSZP-n belül nem döntötték el, hogyan viszonyuljanak Gyurcsány pártjához. Valószínűleg nem is egyeztettek erről, ezért születnek ellentmondó nyilatkozatok – mutatott rá. Szerinte ugyanakkor kérdéses, egyszemélyi döntés alapján vagy közös megegyezéssel döntenek-e majd erről. Mert ha Molnár utasításba adja az együttműködést, az elégedetlenséget szül a párton belül.

Felvetésünkre, mennyire demokratikus hozzáállás egyes ellenzéki pártoktól, hogy a kvótareferendum bojkottjára szólítanak fel, kifejtette: az ellenzék komolytalan hozzáállását a kármentés magyarázza. A kormány javaslatát nem merik támogatni, de nem is mernek szembemenni vele, ismerve az elutasítás széles társadalmi támogatottságát. Így a legkisebb rosszat választják, azaz nem beszélnek tartalmi kérdésekről. A levélszavazás kiterjesztéséről szóló javaslatok kapcsán megjegyezte, mivel magáról a kötelező betelepítési kvótáról nem mernek beszélni, ilyen eljárási kérdésekbe igyekeznek belekapaszkodni.