Reformáció: értékőrzés és megújulás

Balog Zoltán: A reformáció haszna az egész világé, ezen belül a magyar nemzeté Is (Fotó: Kövesdi Andrea)

– A hagyomány szerint Luther Márton Ágoston-rendi szerzetes 1517. október 31-én szögezte ki az egyház megújítását szolgáló 95 tézisét a wittenbergi vártemplom kapujára, s ezzel indult el a reformációként ismert történelmi folyamat. A protestáns egyházak – idehaza és Európa-szerte – már készülnek a fél évezredes jubileum megünneplésére. De miért és hogyan készül a magyar kormány is a reformáció ötszázadik évfordulójára?

– 2013-ban alakítottuk meg az emlékbizottságot, mert azt szeretnénk, ha a reformáció emlékéve nem egyszerűen egyházi belügyként jelenne meg. A reformáció „gazdái” a reformáció egyházai, nemcsak Magyarországon, hanem világszerte. Ugyanakkor a reformáció ügye, azt is mondhatnám, a reformáció haszna az egész világé, ezen belül a magyar nemzeté is. Ezért gondoltuk, hogy a magyar kormánynak is van szerepe ebben az ügyben, miközben az egyházak szervezik az egész 2017-es emlékévet.

– Pusztán egy fél évezredes történelmi évforduló ünneplésére készülnek, vagy a máról, a mához is szólni kívánnak?

– Nem véletlenül az a szlogen, hogy „500 éve reformáció” – nem pedig az, hogy a reformáció 500 éves. Ugyanis ötszáz év óta folyik a reformáció, amelynek a vallási, egyházi dimenzión túl van olyan társadalmi, kulturális mondanivalója is, hogy mit jelent a folyamatos megújulás, az innováció. A reformáció legfőbb üzenete a konzerváció, vagyis a lényeg megőrzése és az innováció, tehát a megújulás harmonikus egysége, azoknak az örök spirituális, szellemi értékeknek az aktuális megélése, megjelenítése, amelyekre az egész kereszténység épül. Az államnak, a kormánynak ebben az lehet a feladata, hogy segítsen kiépíteni és kitisztítani a csatornákat, amelyeken keresztül a reformáció üzenete minél több emberhez eljuthat.

– A reformációnak erős nemzeti, kulturális mozzanata is van, hiszen Luther Biblia-fordítása teremtette meg a közös német nyelvet és nemzettudatot. Ennek analógiája nálunk Ká­rolyi Gáspár Biblia-fordítása.

– Alapvető kultúrtörténeti tény, hogy a magyar nyelv második születése a Biblia magyar nyelvre fordításának köszönhető. A vizsolyi biblia egyedülálló hatású, az elmúlt több mint négy évszázad legtöbbet olvasott könyve. Ká­rolyi Gáspár nyelve évszázadokon át a nép által beszélt és az irodalomban használt nyelv volt, ezért felmérhetetlen kultúrtörténeti jelentősége van azok számára is, akik a hit kérdésében nem akarnak közelíteni a kereszténységhez. A protestánsokon túl sokan érdeklődhetnek aziránt is, hogy mi az, ami a magyar nemzetet megtartotta, naggyá tette, erőt adott neki, és mi az, ami Európában az utóbbi fél évezredben korszakalkotó társadalmi, kulturális és gazdasági jelenség, illetve folyamat volt. Az emlékbizottságunk az ezzel kapcsolatos tudásoknak, ismereteknek, értékeknek a közvetítésében akar segíteni a protestáns egyházaknak. Ezért vannak a bizottságban együtt a Kárpát-medencei magyar protestáns egyházak vezetői, de a kormányfő mellett az Országgyűlés elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia képviselője is tagja a bizottságnak, sőt megfigyelőként itt van Hollandia, Németország és Svájc nagykövete is.

– Pontosan mi a munkamegosztás a bizottságban? Például ki dönt a konkrét programokból, ki bonyolítja le és ki finanszírozza azokat?

– A programokat az egyházak által delegáltak javaslatai alapján állítjuk össze, és van egy miniszteri biztos, Hafenscher Károly, akinek a feladata, hogy ezeket összegyűjtse, kiegészítse és megvalósításukhoz az állami segítséget megadja, illetve koordinálja. Lesznek olyan közös rendezvények, amelyek megvalósításában az állam is részt vesz, például az egyházak és az állam közös ünnepeinek a megszervezésében, az anyagi eszközök rendelkezésre bocsátásában, továbbá pályázatok kiírásában, elbírálásában és konferenciák szervezésében. A bizottságnak vannak munkacsoportjai. Ezekben részt vesznek az állam képviselői is, és ott, együtt tárgyalják meg és állítják össze a programokat. A legutóbbi ülésen eldöntöttük, hogy a következő évben már pályázatokat írunk ki a 2017-es programok megvalósítására. Ezeket a bizottság honlapján, a Reformacio2017.hu-n lehet majd olvasni.

– Az oktatási intézményeket, társadalmi, civilszervezeteket hogyan tervezik bevonni a megemlékezésekbe?

– Az egyházi iskolák mellett az államiakban is lehetnek tematikus alkalmak – természetesen nem missziói, hanem kultúrtörténeti indíttatásból – a reformáció folyamatáról, szereplőiről, vívmányairól, ma is élő üzenetéről. Pályázatok útján, amelyekre több százmilliós keret áll majd rendelkezésre, civilszervezetek is bekapcsolódhatnak. Lesznek például tudományos és művészeti konferenciák, műveltségi vetélkedők, művészeti bemutatók, fesztiválok, emléktúrák, táborok, helyi, országos és nemzetközi ünnepségek. A pontos, részletes program még most formálódik.

Példa és erőforrás – szellemi megújulás

Európa-szerte három év múlva, 2017-ben ünneplik meg a reformáció kezdetének 500. évfordulóját. A magyar kormány éppen egy éve döntött a Reformáció Emlékbizottság létrehozásáról, amelynek elnöke Orbán Viktor miniszterelnök. A 2014. január 23-i alakuló ülésen mondott köszöntőbeszédében a kormányfő kifejtette, hogy a globális és magyar válságot nem lehet pusztán közgazdasági döntésekkel megoldani. Szellemi, lelki megújulásra van szükség, s ebben példa és erőforrás lehet a reformáció. Kitért arra is, hogy bár az állam és az egyház szétválasztva él, Magyarország mindig akkor volt erős, amikor az állam nem ellenségének, hanem szövetségesének tekintette az egyházakat. Az idén a kultúra és a család évéhez kapcsolódik az Október a reformáció hónapja című rendezvénysorozat, amelynek záró programját, a hagyományos reformációi megemlékezést október 31-én 17 órakor Budapesten, a Városligeti fasori Reformációi Emlékparkban tartják. Ünnepi beszédet Ungvári Csaba, a Pünkösdi Teológiai Főiskola rektorhelyettese, imádságot Steinbach József református püspök, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöke mond.