Rács mögé küldenék Simon Gábort

Már nem a párt elnökhelyetteseként pereg Simon homokórája (Fotó: Hegedüs Róbert)

Lezárta a nyomozást és a Fővárosi Törvényszéken vádiratot nyújtott be Simon Gábor volt MSZP-képviselő, a párt egykori elnökhelyettese és társa ellen a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) – jelentette be Keresztes Imre főügyész, a KNYF vezetője. Simont különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással, nyolcrendbeli hamis magánokirat felhasználásával és felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítással vádolja az ügyészség. Társa – egy meg nem nevezett magánszemély – ellen, szintén felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás a vád. Keresztes hozzátette: a volt képviselőre börtönben letöltendő szabadságvesztés kiszabását, mellékbüntetésként pénzbüntetést és közügyektől eltiltás kiszabását kérték a bíróságtól. Simon társára csupán pénzbüntetést kértek. A főügyész beszámolt arról is, hogy tavaly ősszel a volt képviselő megfizette az államnak az okozott kárt. Ez azért fontos, mert a vagyoni hátrány megtérítése esetén a bíróságnak korlátlan lehetősége van a büntetés enyhítésére.

A főügyész a költségvetési csalás kapcsán kifejtette: Simon Gábor 2008 és 2012 között vagyonnyilatkozataiban és adóbevallásaiban megszerzett jövedelemként csak a képviselői és államtitkári tisztségével járó juttatásait tüntette fel, miközben ismeretlen forrásból 267 millió forint bevételre tett szert. Mivel ezt az összeget nem vallotta be, mintegy 120 millió forint vagyoni hátrányt okozott az államnak. Keresztes elmondta, hogy bár komplett vagyonkutatást végeztek, nem tudták kideríteni a pénz forrását. Az ügyészség a nyomozás során jogsegélykérelemmel fordult Ausztriához és Svájchoz is, de nem tudtak meg releváns információkat. Ezzel együtt a volt képviselőnél tartott házkutatás során számos olyan iratot foglaltak le, amelyek a pénz eredetének igazolásáról szóltak. A főügyész szavai szerint ez volt az a „legenda”, amivel megmagyarázták, igazolták volna, hogy honnan származik az összeg. Ezeket a terveket nem Simon készítette, de arról a főügyész nem beszélt, hogy kihez köthetők a dokumentumok. Találtak olyan iratokat is, amelyek „hasznos” kommunikációs tanácsokat tartalmaztak Simon számára, hogyan kezelje a kipattant botrányt. A főügyész a Magyar Hírlap kérdésére elmondta, olyan tanácsok szerepeltek ebben, mint például „Nem kell semmit túlmagyarázni, és nem kell mindenre emlékezni”(…) „Kerülni kell az olyan helyeket, ahol nyilatkozatra ösztönöznék, mikrofonokat dugnának az orra alá” (…) „El kellene gondolkodni azon, hogy szivárogtassunk valami tuti titkot, amit jól értesült pletykafészkek terjeszthetnek, összekuszálva a közvélemény és a hatóságok teóriáit”. Másik kérdésünkre a főügyész azt válaszolta: természetesen tovább folytatják a kutatást a pénz eredete után.

Keresztes Imre az esetleg felmerülő korrupciógyanú kapcsán annyit mondott: nem merült fel olyan adat, hogy Simon képviselői vagy államtitkári tevékenységének köze lenne a pénz megszerzéséhez. A főügyész elmondta még, hogy Simon meg nem nevezett társa volt az, aki hamis útlevelet készíttetett és a politikus nevében számlát nyitott az egyik bankban, elhelyezve rajta egy nagyobb összeget. Az üggyel összefüggésbe hozott, 2014-ben elhunyt üzletember Welsz Tamás kapcsán Keresztes arról számolt be, hogy a nyomozás igazolta a Simonnal való kapcsolatot, de többet nem derítettek fel erről a szálról.