Belföld

Puskalövés nélkül lezajló változások

Kövér László, az országgyűlés elnöke szerint a nyolcvanas években a kommunista rendszer utolsó tartalékai végleg kimerültek

A rendszerváltás előtt újraalakult történelmi pártok belátták, hogy a szükséges reformokat politikai fordulat nélkül nem lehet véghezvinni, majd úgy döntöttek, „békés, alkotmányos úton csinálnak történelmi fordulatot” – fogalmazott tegnap Szűrös Mátyás a Szabadság Expressz nevű háttérbeszélgetésen. A Magyar Köztársaság volt ideiglenes elnöke szerint a Szovjetunióhoz képest Magyarország „vidám barakk” volt.

lezsak
Lezsák Sándor, Kövér László és Szűrös Mátyás a Szabadság Expressz háttérbeszélgetésén (Fotó: Kövesdi Andrea)

A fiatal értelmiségiek 1987 környékén úgy gondolták, van dolguk a világban, és nem feltétlenül formális pozícióban, de vezetniük kell a saját közösségüket egyfajta szellemi mintaadóként – mondta tegnap Kövér László a Szabadság Expressz nevű, a rendszerváltás huszonötödik évfordulója alkalmából szervezett rendezvényen. Az Országgyűlés elnöke úgy fogalmazott, hogy ők akkor nem parlamenti képviselőnek készültek, idővel inkább csak „sodródtak az eseményekkel”.

Beszélt arról is, a rendszerváltás kezdetét sokféleképpen lehet meghatározni: lehet 1987-re datálni, amikor a Magyar Demokrata Fórum megalakult, vagy amikor Szűrös Mátyás kikiáltotta a köztársaságot – hiszen közjogi értelemben akkor indult el a folyamat –, tehető 1985-re, amikor a háttérben a nagyhatalmak elkezdtek alkudozni, és úgy is fel lehet fogni, a rendszerváltás már 1945-ben elkezdődött, mivel „a hatalom, amit 1990-ben demokráciára cseréltünk, soha nem nyert legitimitást, még a szovjetek által elfoglalt országokban sem”.

Az Országgyűlés elnöke szerint a nyolcvanas évekből egyszerűen azt a tanulságot vonták le, hogy a kommunista rendszer tartalékai minden tekintetben kimerültek. Lezsák Sándor a háttérbeszélgetésen felidézte, 1978-ban érezte először, hogy valami történhet ebben a világban, ebben pedig II. János Pál megválasztása erősítette meg igazán, aki akkor a Bibliából éppen azt a mondatot idézte: „Ne féljetek!” Az Országgyűlés alelnöke elmondta, 1987 szeptemberében száznyolcvanan gyűltek össze Lakiteleken, a Munkásőrség pedig nem verte szét a „szabadság kis körét”. Később – folytatta –, miután az MDF megnyerte a választást, azok ültek a parlamentben, akik nem sokkal előtte még a háza mellett felállított sátorban beszélgettek a változásról. Hozzáfűzte, igazi rendszerváltásnak a Fidesz 2010-es kétharmados többségét tartja, mivel a 2011-ben elfogadott új alkotmány mentén szerveződik most az ország, az újabb kétharmados többség pedig újabb lehetőség a nemzetállam megszervezésére.

Szűrös Mátyás arról beszélt, hogy a hatvanas-nyolcvanas évek elejéig tartó külpolitikai tevékenysége alatt rájött: a Szovjetunióhoz képest Magyarország akkor „vidám barakk volt”, annak ellenére, hogy itthon is működött a diktatúra. Felidézte, hogy 1989-ben az akkori politikai vezetés az Országgyűlés elnökének nevezte ki, mert „a magyar parlamentet sóhivatalnak tekintették”, és úgy gondolták, ezzel sikerül őt félreállítani a korábbi, „komoly vitái miatt”. Úgy fogalmazott, az újraalakult történelmi pártok belátták, a szükséges reformokat politikai fordulat nélkül nem lehet véghezvinni, majd úgy döntöttek, „békés, alkotmányos úton csinálnak történelmi fordulatot”. Így is lett: „Magyarországon a rendszerváltás puskalövés nélkül ment végbe” – mondta Szűrös.