Potápi Árpád János: Az összetartozásba vetett hit tartotta meg a hazájuktól elszakított magyarokat

A hazájuktól elszakított magyarokat az összetartozásba vetett hit tartotta meg évtizedeken keresztül, és ez megmaradásuk legerősebb motorja ma is - mondta a nemzetpolitikáért felelős államtitkár hétfőn Budapesten.

Potápi Árpád János a nemzeti összetartozás napján tartott ünnepségen kiemelte: e nap legreményteljesebb üzenete az, hogy dacára az elnyomásnak, a jogfosztásnak, az évtizedes elszakítottságnak, a határainkon túl ma is élnek magyarok. Ma is van magyar szó Brassóban, Kassán, Újvidéken és Munkácson, sőt New Yorkban és Melbourne-ben is, a külhoni magyarság megőrizte nyelvét, kultúráját, nemzetéhez való ragaszkodását - mutatott rá.

Potápi Árpád János hangsúlyozta: a hazájuktól elszakított magyarokat az összetartozásba vetett hit tartotta meg évtizedeken keresztül, és ez megmaradásuk legerősebb motorja ma is. Ezt szem előtt tartva döntött úgy 2010-ben az Országgyűlés, hogy június 4-én többé ne az elszakítottságnak állítsanak emléket, hanem az összetartozásért adjanak hálát. Így fogadta el a nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvényt a parlament - idézte fel, jelezve: a törvény értelmében immár nyolc éve ezen a napon, a nemzeti összetartozás napján nemcsak a veszteségekre tekintenek, hanem arra, ami megmaradt, amire ma is lehet építeni. 

Potápi Árpád János hangsúlyozta: a magyar kormány célja, hogy erre az alapra, a nemzeti összetartozás stabil építményére építkezve segítse a nemzet egységének megvalósulását. 

"Mi, magyarok olyan egységes nemzetet építünk, amelyben az állampolgárság mindenkit megillet, amelyben az anyasági támogatás mindenkinek jár. Olyan egységet, amelyben az anyanyelvi oktatás mindenkinek biztosított, amelyben egy erdélyi vagy egy kárpátaljai magyar iskola megmaradása közös ügy. Olyan közösséget, amelynek tagjai egyaránt megkapnak minden támogatást a szülőföldön való boldoguláshoz" - jelentette ki az államtitkár.

Kitért arra is, hogy az elmúlt években jelentős eredményeket sikerült közösen elérni ezen a téren; nemcsak a kormányzati munkában, de számos szakterületen, sőt a mindennapi élet során is természetessé vált a Kárpát-medencei térben való gondolkodás. Elkötelezettek abban, hogy ezt a munkát folytassák és újabbnál újabb területeken nyissanak a külhoni magyarság felé - mondta.

Potápi Árpád János rámutatott, hogy mindezekhez több kell szándéknál és tervnél: "életerőre van szükségünk".

Hozzátette: stabil anyaországra van szükség, amely a külhoni magyarság számára is tudja biztosítani a megmaradáshoz szükséges feltételeket. Olyan magyar közösségekre, amelyeknek bizalmuk van a jövőben. Éppen ezért a következő időszak egyik központi feladata az, hogy hozzájáruljanak ennek az életerőnek a fenntartásához: ahhoz, hogy a magyar fiatalok Kárpát-medence szerte itthon találják meg a helyüket és bontakozhassanak ki, hogy a magyar családok itthon és a határon túl is gyarapodjanak és szülőföldjükön tervezzenek jövőt gyermekeiknek - hangoztatta az államtitkár.

Ezért szól az idei év Magyarországon és a külhonban is a magyar családokról: a külhoni magyar családok évében közvetlenül, és az őket támogató környezet megerősítésén keresztül is támogatjuk a magyar családokat - tette hozzá. 

Az államtitkár köszöntője után Nemzet és közösség címmel konferenciát tartottak a Nemzetpolitikai Kutatóintézet szervezésében.

Kántor Zoltán, a kutatóintézet vezetője kiemelte: a magyar nemzetpolitika tevékenysége egyfajta válasz Trianonra. 
A tanácskozáson történészek és jogászok tekintették át a korszak történéseit. 

Trianon terhét akkor tudjuk levetni magunkról, ha hiszünk a magyarság jövőjében - jelentette ki Varga Mihály a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából, a főváros III. kerületében, hétfőn tartott megemlékezésen.

Minden erőnkkel azért dolgozunk, hogy minden tekintetben emelkedő nemzetté váljuk - közölte a terület fideszes országgyűlési képviselője, pénzügyminiszter.

Hozzátette: ezért a 21. században is erősítenünk kell a magyarság összetartozását és sem kishitűségből, sem külső, idegen nyomás hatására nem engedhetünk a magyarság érdekeiből. Nemzeti összetartozásunk ünnepén egyszerre emlékezünk a trianoni békediktátum aláírására és ünnepeljük az egységes magyar nemzet napját - mondta.

Arra emlékezünk, hogy 1920 június 4-én feldarabolták a történelmi Magyarországot, ami elveszítette területének kétharmadát és több mint 3,3 millió magyart taszított kisebbségi létbe - idézte fel.

Úgy fogalmazott, hogy a trianoni döntés áldozattá tett minden magyart. Azokat is akik az anyaországban maradtak és azokat is, akik a határon kívül rekedtek és azóta is keserű árnyat vet ránk - mondta.

Ugyanakkor - folytatta - van okunk reménykedni, mert az elmúlt évtizedek bebizonyították, hogy az egységes magyar nemzet összetartozása a jelenben is valóság.

A magyarok ismét felismerték, hogy a nemzet nélkül nincs haza, a külhoni magyarság nélkül pedig nincs nemzet - fogalmazott.

Ebben a helyzetben Magyarország új kormánya továbbra is, a 2010-ben kijelölt úton jár. A magyarság egészének érdekeit szolgáló, a korábbinál gyökeresen más értékeket valló politikát folytat. Nemzetben, családban és keresztény kultúrában gondolkodik. Teljesíti a magyar történelem által rá rótt feladatot, az egybetartozó nemzet ismételt összekötését - sorolta.
Ezért mindig kiemelt figyelmet fordítanak a külhoni magyarságra - tette hozzá.

A továbbiakban felhívta a figyelmet arra: miközben Magyarország az elmúlt években komoly gazdasági sikereket ért el, olyan új kihívásokkal kell szembenéznünk, amelyek már nemzeti létünket is veszélyeztetik.
Ezért a kormány határozottan ellenáll a külső diktátumnak és ellenzi Brüsszel migrációs politikáját. Ugyanis tudják, hogy a korlátlan migráció romba dönti a nemzetállamokat.

"Erős Európában vagyunk érdekeltek, de továbbra is a nemzetek Európájában gondolkodunk" - mondta Varga Mihály.

A Sepsiszéki Székely Tanács és a Magyar Polgári Párt (MPP) helyi szervezete idén huszadszor szervezte meg a sepsiszentgyörgyi Erzsébet parkban a trianoni megemlékezését.

Amint Gazda Zoltán, a Sepsiszéki Székely Tanács elnöke az MTI-nek elmondta: az eseményt hagyományosan a békeszerződés aláírásának órájában tartják az Erzsébet parkban, ahol egykor az Országzászló állt. A főszervező hozzátette: felkérésükre az idei megemlékezés időpontjában is megkondultak a sepsiszentgyörgyi templomok harangjai.

Amint a Maszol.ro portál beszámolt róla: a sepsiszentgyörgyi rendezvényen a magyar pártok és politikai szervezetek helyi vezetői, képviselői mondtak beszédet.

Benkő Erika, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) sepsiszentgyörgyi parlamenti képviselője kijelentette: "el kell érni, hogy Románia betartsa, amit 1918-ban ígértek, amit ha lefordítunk, autonómiát jelent; azt, hogy a magyar legyen regionális hivatalos nyelv, az itthon befizetett adó itthon maradjon, és a számunkra fontos kérdésekről ne Bukarestben, hanem itthon döntsünk".

Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) háromszéki elnöke, Bálint József azt hangsúlyozta: hiába minden panasz, ha "eladjuk házainkat, bezárjuk iskoláinkat, menni hagyjuk fiainkat".

A Magyar Polgári Párt (MPP) sepsiszentgyörgyi elnöke, Nagy Gábor Levente szerint Erdély megszerzői most is félnek. E félelmet jelzi, hogy ha Kolozsváron meglátnak egy Erdély zászlót, büntetést rónak ki érte, holott száz évvel ezelőtt az erdélyi románok is azzal a zászlóval vonultak fel Gyulafehérváron.

A Sepsiszéki Székely Tanács elnöke, Gazda Zoltán emlékeztetett, a Magyarországtól elcsatolt területeket olyan országok kapták meg, amelyek "köszönőviszonyban" sem voltak a demokráciával, és egyetlen szándékuk az volt, hogy "bedaráljanak bennünket". Sérelmezte, hogy Románia EU-csatlakozása óta nemhogy bővültek volna, hanem csorbulnak az erdélyi magyarság jogai, és az EU nem kéri számon a mulasztást.

A sepsiszentgyörgyi rendezvény, amelyen mintegy 250-en vettek részt, a magyar és a székely himnusz eléneklésével zárult.

A magyar nemzetgyűlés 1920. november 15-én ratifikálta és 1921. július 26-án, a XXXIII. törvénycikkel hirdette ki a trianoni szerződést, amely kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország (Horvátország nélküli) területét 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakosságát 18,2 millióról 7,6 millióra csökkentették. Mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság harmada került az új határokon túlra.

Az Országgyűlés 2010. május 31-én a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította az első világháborút lezáró trianoni békediktátum aláírásának napját, június 4-ét. Az erről szóló, 2010. évi XLV. törvény kimondta: "a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme".