Belföld

Portik, a baloldal „aranybányája”

A Gyurcsány-kormány egykori titokminisztere ismét perrel fenyeget, és kitart amellett, nem ő adott megbízást titkos találkákra

Szilvásy György továbbra is azt állítja, hogy neki semmi köze a fideszes politikusok lejáratására szerveződött Portik–Laborc-találkozókhoz. Szerinte a „kupi, az izélés és átfuttatás” szigorúan nemzetbiztonsági célokat szolgált. Rogán Antal úgy véli, aki egy bűnöző szavának hitelt ad, az magára vessen.

portik
Eltűntek a védőangyalok. Portik Tamást egy ügyben első fokon tizenegy évi börtönbüntetésre ítélték (Fotó: Hegedüs Róbert)

Egy már-már feledésbe merülő ügyet melegített fel az alvilág egykori vezére, Portik Tamás, aki az Aranykéz utcai robbantás és a Fenyő-gyilkosság büntetőperében a minap arról beszélt, hogy Rogán Antal hazudik, amikor azt állítja, hogy nem ismerik egymást. A Fidesz frakcióvezetője kedden közleményben válaszolt: „Ha valaki tudni akarja, honnan fúj a szél Portik-ügyben, akkor Szilvásy György volt titokminisztert és Gyurcsány Ferenc volt kormányfőt kell megkérdeznie.” Hozzátette, aki egy bűnöző szavának hitelt ad, magára vessen. „Nem én találkozgattam rendszeresen Portik Tamással, hanem Gyurcsány Ferenc volt titokminisztere, Szilvásy György.” Rogán megjegyezte azt is, hangfelvételek formájában bizonyíték is van arra, hogy Szilvásy maga volt az, aki megbízta Portik Tamást, járasson le vezető fideszes politikusokat. Szilvásy György aztán tegnap szintén közleményben reagált, azt írta, soha nem találkozott Portikkal, és nem adott megbízást sem neki, sem bárki másnak fideszes politikusok lejáratására. Ezzel kapcsolatban már több becsületsértési pert is jogerősen megnyert – állította. Ez a „soha és semmi közöm hozzá” a Gyurcsány-kormány egykori titokminiszterének „hangszerelésében” tavaly tavasszal – a titkos Portik–Laborc-találkozók ügyének kipattanásakor – még úgy hangzott, hogy egyik ismerősén keresztül befutott egy megkeresés, miszerint Portik Tamás kapcsolatot keres az egykori Nemzetbiztonsági Hivatallal (NBH), mert információkat akar átadni a politika és az alvilág összefonódásairól.

„Operatív ügy”

Ő, mármint Szilvásy, ezt a megkeresést továbbította Laborc Sándornak, de innentől kezdve már nem kísérte figyelemmel a fejleményeket, mert miniszterként az operatív ügyekbe egyáltalán nem folyt bele. Akkori emlékei szerint az első találkozó létrejöttéről tudott, a másodikról már nem.

Erről az „operatív ügyről” – amelynek részletei a titokminisztert nem érdekelték – a Portik–Laborc–találkozókat vizsgáló ténymegállapító parlamenti albizottság elnöke, az LMP-s Mile Lajos azt mondta: amióta Magyarországon demokrácia van, hasonlóan súlyos, a titkosszolgálatok jogszerű működését alapjaiban megkérdőjelező üggyel még nem találkozott.

Kevésbé szalonképesen: az alvilág és a politikai baloldal arra szövetkezett, hogy az egykori Energol-vezér a politikai riválisairól, a Fidesz vezetőiről gyűjtsön, sőt akár „gyártson” lejáratásra alkalmas adatokat. Cserébe pedig az alvilág – később a Prisztás-gyilkosság ügyében első fokon tizenegy év börtönbüntetésre ítélt – vezére megszabadulhat a neki útban lévő rendőrségi potentátoktól. Legalábbis ez derül ki az azóta a titkosítás alól feloldott jegyzőkönyvekből, amelyek Laborc Sándor, az NBH akkori főigazgatója és Portik Tamás titkos találkáiról nyújtanak hiteles dokumentumokat.

Ebben – a titokminiszter szerint önjáróvá váló – Laborc kijelenti: „Én azt tudom ígérni, hogy nálunk nincsen pardon, se ügyész, se – ha mondjuk van, van – mit tudom én – ha olyan bíró, aki … tehát eléggé, tehát hogy is mondjam, nem független, hogy is mondjam, a külső befolyásolástól. (…) Mondom, nincs pardon nálunk.”

Portik pardonja

A „pardont” illetően Portik sem maradt adósa az NBH-főigazgatónak, magát hű baloldaliként, az MSZP tántoríthatatlan híveként feltüntetve megnyugtatja a titkos találkán partnerét, hogy ő „személyesen hordta a pénzt a baloldali politikusoknak” és hogy „én mindenben, mindenben, amit önök mondanak, én bármit, százötven százalékig elhatároztam, régóta ez a lelkemben, meg a szívem… Nem hiszem, hogy tudnak olyat kérni, amit ne tennék meg.”

Laborc szinte meghatódik, így felel: „Jó. Bármi, ami viszonylag gyorsan fogható és körbejárható az jó. (…) Érdekes az, amikor megpróbálja befolyásolni a döntéshozókat ez a kábszerrel, bármivel, médiafelülettel, akár kupiba elvinni stb., stb. Tehát ez.”

A célszemélyek, akiket például a kupiba el kellene vinni, történetesen a Kósa Lajos-Rogán Antal-Lázár János-szintű fideszes pártvezetők. Az NBH-exfőigazgató hivatali számítógépéről viszont olyan „Ovi” és „Bajusz” nevű mappák is előkerültek, amelyekben Orbán Viktorról és Kövér Lászlóról szóló adatsorok szerepeltek, bár az ezekből nem derült ki, hogy a jelenlegi miniszterelnöknek, illetve az Országgyűlés elnökének mit szántak: kupit, kábszert vagy bármit, amivel foghatóvá válnak. A találkozók jegyzőkönyveiből az is kiderült, egyik-másik célszemélyen gellert kapott a „Gyümölcsöskert” fedőnevű, még az őszödi beszéd kiszivárogtatóit felfedni igyekvő, ám a jobboldali politikusok lejáratásába torkolló „nemzetbiztonsági” akció. Például akkor, amikor egy cívisvárosi vállalkozó korrupciógyanúba keverte Kósa Lajost, a Fidesz ügyvezető alelnökét, debreceni polgármestert, ám az illető nem sokkal később egy internetes videóban beismerte, Portik Tamás megzsarolta, s ennek hatására tett valótlan állításokat.

Nyílik a Vadrózsa

E baráti találkozók motivációját pedig maga az NBH-főigazgató fogalmazta meg, amikor a Vadrózsa étteremben úgy értékelte a találkozót szárnysegédjének: „Figyelj, ő (mármint Portik – a szerk.) nagyon jól tudja, hogyha a másik oldal győz, neki annyi.”

A 2007-2008-as Portik–Laborc titkos találkák kapcsán büntetőeljárás is indult hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás bűntette gyanújával, ám a nyomozást a Központi Nyomozó Főügyészség 2014. május 22-én bűncselekmény hiányában megszüntette. A határozat ellen a feljelentő által bejelentett panaszt a Legfőbb Ügyészség elutasította, így az jogerős lett – mondta lapunknak Nagy Andrea, a főügyészség szóvivője. Figyelemmel arra, hogy az ügy minősített, a nyomozás során beszerzett bizonyítékok, valamint a megszüntetés indokai nem hozhatók nyilvánosságra – hangsúlyozta a szóvivő.

Gyurcsány Ferenc kiválasztottja, a moszkvai KGB-akadémián pallérozódó Laborc és szárnysegédje a hangfelvételek tanúsága szerint Portik távozását követően azt is megbeszélték, hogy a maffiózó által gyűjtött és gyártott adatok feldolgozására „külön csoport kell”. Pontosan idézzük: „Csoport, aki csak ezeket az információkat elkezdi majd izélni, átfuttatni.” Az „izélés és átfuttatás” feldolgozása azonban alighanem már a történészekre marad.