Politikai elfogultság, ellenzéki szerepben

A szervezet részéről a múlt héten Pardavi Márta képviselte a kormányt támadó álláspontot az Európai Parlament LIBE-bizottságának jogállamisági meghallgatásán. Csakhogy a magát az emberi méltóságot a jog és nyilvánosság eszközével védelmező civil szervezetként aposztrofáló társaság működését tavaly szinte teljes egészében Soros alapítványai finanszírozták.

A brüsszeli fórumon kvázi a magyar társadalom nevében felszólaló Pardavi csapata az egyszázalékos adófelajánlásokból mindössze kétmillió forintot tudott begyűjteni, miközben az elmúlt években több mint negyedmilliárd forinttal támogatást kapott a Nyílt Társadalom Alapítványok hálózatától. Emellett az Európai Bizottságtól 433 millió, az ENSZ-től 113 millió forintban részesült. Tízmilliók jutottak ügyvédek és bírák befolyásolására, úgynevezett érzékenyítő képzésekre.

Míg 2006 őszén különösebben nem aktivizálta magát a Helsinki Bizottság, 2010 után elképesztő vehemenciával vetette bele magát a közéleti küzdelmekbe, később pedig a migránsok oldalán indított, a magyar államot támadó kártérítési perekbe. Kifejezetten kritizálta a nemzeti konzultációkat, legutóbb bírósági eljárást is indított a Soros-terv kapcsán. A Kormányzati Tájékoztatási Központ erre közölte: botrányosnak tartja, hogy a Soros által pénzelt szervezet meg akarja akadályozni, hogy a magyarok elmondják véleményüket. Beadványa része annak a politikai nyomásgyakorlásnak, amelynek célja, hogy Magyarország adja fel eddig képviselt álláspontját a migráció ügyében, egy „olyan szervezetről van szó, amely több száz millió forintot kap külföldről átláthatatlan módon”. Lapunk egyébként korábban közérdekűadat-igényléssel fordult a szervezethez, amely több mint nyolcszázezer forintos költséget számolt volna fel bizonyos információkért.

És hogy mire költötte ezt az összeget? A teljesség igénye nélkül: 2015 szeptemberében „Az én nevemben ne! – Not in my name!” címmel tüntetést szervezett, hogy kifejezze a Magyarországon rekedt menedékkérőkkel való szolidaritását. A tüntetők között volt Szigetvári Viktor, az Együtt elnöke is.
Ugyanabban az évben részt vettek a MigSzol által kezdeményezett, a déli kerítés és a menekültügyi törvény szigorítása elleni tiltakozáson. És ott vannak a már említett perek, a Helsinki közlése szerint ezekkel akár milliós bevételre is szert tesznek, a magyar adófizetők pénzéből. Az Ilias és Ahmed-ügyben a strasbourgi emberijogi bíróságig mentek, amely a bangladesi bevándorlóknak fejenként hárommillió forint kártérítést, valamint a Helsinki Bizottságnak hárommillió forintnyi ügyvédi költséget ítélt meg. Ami a gyakran letagadott politikai elfogultságot illeti: Niedermüller Péter DK-s EP-képviselő a minap az ATV-ben egyenlőségjelet tett a Soroshoz kapcsolható szervezetek és a politikai ellenzék közé. Az elvileg független Pardavi nem tiltakozott.