Pénzbüntetés jár jellemzően az uszításért

Az elítéltek közül nyolcvankét ember ellen szabtak ki büntetést, tizenkettővel szemben csak intézkedést alkalmaztak. Az elítéltek közül huszonkilencen kaptak végrehajtandó, harminckilencen felfüggesztett szabadságvesztést, négy terheltre közérdekű munkát, tízre pedig pénzbüntetést szabtak ki. Az intézkedések körében a próbára bocsátás volt a jellemző.

A Kúria adatai szerint a nemzetiszocialista és kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása miatt általában intézkedés alkalmazására, vagy­is próbára bocsátásra került sor, vagy csekély összegű, a törvényi minimumhoz közelítő mértékű pénzbüntetésre ítéltek vádlottakat. Közösség elleni uszítás vagy izgatás esetén a jellemző a pénzbüntetés vagy a közérdekű munka volt. Végrehajtandó szabadságvesztést a bíróságok általában akkor szabtak ki, ha a közösség tagja elleni erőszak valamely súlyosabban minősülő esetével, halmazatban más bűncselekményben is bűnösséget állapítottak meg, és ez utóbbi megközelítette vagy meghaladta a gyűlölet-bűncselekmény súlyát. A Kúria az elemzésében megállapította, hogy az ilyen bűncselekmények miatt bírósági szakba került eljárások száma évenként országos összesítésben is rendkívül csekély.