Belföld
Példamutatás kötelességtudatból
Országszerte a doni csaták hős magyar katonáira emlékeztek, akik a mínusz negyvenfokos télben is megpróbáltak helytállni
Hetvenhárom év után újra és újra ki kell mondani: a 2. magyar hadsereg katonáinak szolgálata, helytállása és kötelességtudata nemcsak áldozat, hanem példa is – hangsúlyozta tegnap Vargha Tamás Budapesten. A Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára – az MTI szerint – a doni áttörés évfordulóján rendezett megemlékezésen kiemelte, honfitársaink a Don-kanyarnál szörnyű körülmények között, az akár mínusz negyvenfokos télben, fagyban is megkísérelték a lehetetlent, feltartóztatni a náluk létszámban, felszereltségben és fegyverzetben sokkal erősebb, ellenséges Vörös Hadsereget. A tiszteletadás ezért megilleti a magyar honvédeket és a munkaszolgálatosokat, akik az önzetlenség, a kitartás, az önfeláldozás és elszántság nagyszerű emberi példáját mutatva álltak helyt – fogalmazott.
Emlékeztetett, az 1943. január 12-i urivi áttörés megpecsételte a hadsereg sorsát, s hazánk történetében Mohács-, Világos-, Doberdó- vagy Trianon-mértékű katasztrófát jelentett. A Hadtörténeti Intézet és Múzeum díszudvarán rendezett, koszorúzással egybekötött megemlékezésen részt vett mások mellett Boross Péter volt miniszterelnök, Orosz Zoltán vezérkarifőnök-helyettes, Boldizsár Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának dékánja és Czövek János, a Honvédszakszervezet elnöke. Az esemény előtt a budavári Mátyás-templomban szentmisét tartottak, amelyet Bíró László katolikus tábori püspök mutatott be.
Az országban több helyen is megemlékezést tartottak, így például Szolnokon, Szombathelyen, Szekszárdon, Hódmezővásárhelyen, Pécsen, Zalaegerszegen és Gyöngyösön is megkoszorúzták a hősi emlékműveket. Ismeretes, a 2. magyar hadsereget német követelésre, kormányközi egyezmény alapján küldték ki a keleti frontra. A 207 ezer fős erő fegyverzete és felszerelése bár hiányos, az ország lehetőségeihez mérten jónak volt mondható. A honvédek 1942. július 7-én érték el a Dont. A szovjetek 1943. január 12-én lendültek támadásba az urivi hídfőtől kiindulva, és már aznap nyolc-tizenkét kilométer mélyen beékelődtek a magyar védelembe. Január 16-ra a magyar hadsereg frontvonala három részre szakadt. Mintegy 49-50 ezren estek el, s csaknem ugyanennyien sebesültek meg, s 27-28 ezerre tehető a hadifoglyok száma, közülük kevesen térhettek vissza.