Belföld

Példaértékű a hazai gyermekvédelem

Hoffmann Rózsa: A természeti renddel ellentétes a harmadik nem bevezetése, amire az Európa Tanács közgyűlése tett ajánlást

Az Európa Tanács által elfogadott ajánlás alapján a jövőben kiskorúak is szabadon dönthetnének nevükről és nemükről – hívta fel a figyelmünket Hoffmann Rózsa KDNP-s képviselő, a magyar delegáció tagja, aki régiónk kisebbségi nyelveinek helyzetéről készít jelentést a testület számára.

hoffman-rozsa
Hoffmann Rózsa: A hátrányos megkülönböztetés tilalma alapvető emberi jogi kérdés (Fotó: Csudai Sándor)

– Parlamenti felszólalásában számolt be arról, hogy az Európa Tanács közgyűlése jelentést fogadott el a transzneműek elleni diszkrimináció tilalmáról. Aki sem női, sem férfi identitását nem vállalja, bejegyeztetheti magát „semleges neműként”. Ez azt jelenti, hogy hazánknak is törvényt kell alkotnia erről?

– A dokumentum nem kötelező érvényű, csupán ajánlás, az esetleges számonkérés pedig még a jövő zenéje. Az ilyen esetekben ugyanis gyakran előfordul, hogy elkezdenek nyomást gyakorolni a fősodortól eltérő államokra, jelen esetben például Magyarországra. Megjegyzem, a jelentéstevő képviselő hazájában, Máltán már hoztak ilyen jogszabályt, és az Európa Tanács képviselői ezt láthatóan örömmel fogadták. Várható tehát, hogy a jelentés nyomán több európai ország is bevezeti ezt a lehetőséget. Az irományhoz amúgy módosító indítványokat is benyújtottunk, amelyek – úgymond – finomítottak volna az ilyen kitételeken, de ezeket mind leszavazták. Így tette a szocialista Harangozó Gábor is, még a bizottsági előkészítés szintjén.

– Mi a gond amúgy az ajánlás tartalmával?

– A hátrányos megkülönböztetés tilalmával kapcsolatban semmi kifogásolnivaló nincs, ez alapvető emberi jogi kérdés. Ám a természet és a teremtés rendjével ellentétes a harmadik nem „beiktatása”. Ráadásul az elfogadott dokumentum szerint már a kiskorúaknak is jogukban áll szabadon eldönteni, hogy milyen nevet és nemet szeretnének. További, igencsak vitatható kitétel, hogy a társadalombiztosítókat köteleznék a külső nemi jelleget megváltoztató, rendkívül költséges műtétek, illetve az ezzel kapcsolatos kezelések bizonyos mértékű finanszírozására. Miközben úgyszintén követelik: ne tekintsük betegségnek a transzneműséget.

– Ebben van némi ellentmondás.

– Bizony, ráadásul eközben az érvényes nemzetközi orvosi deklaráció szerint is betegség ez a sajnálatos állapot. Az ebben szenvedők irányában természetesen empátiával kell viseltetni. Ugyanakkor ezek a tervek számos jogi, tisztázatlan következményt vonnak maguk után. Amúgy 2006 óta a magyar társadalombiztosítás is tízszázalékos mértékben fedezi az ilyen orvosi beavatkozásokat.

– Az Európa Tanács a szociális gondoskodásról is fogadott el jelentést. Erről mit érdemes tudni?

– Ezen a téren hazánk teljes mértékben harmonizál az uniós joggal. Elsősorban a családokon keresztül védjük a gyermekeket, számos intézkedéssel, így adókedvezménnyel, a családi csődvédelem intézményesítésével vagy éppen a gyed extrával segítjük őket a biztosabb anyagi helyzet elérésében, megtartásában. Mindez összességében példaértékű, ahogy az is illik az európai tendenciába, hogy a nagyobb intézmények helyett nevelő szülőknél helyezzük el a családból kiemelt vagy az árva gyermekeket. Úgy látom, nincs okunk szégyenkezésre, sőt követendő példát nyújtunk más országoknak.

– Mekkora elismerés, hogy úgynevezett raportőri feladatot kapott annak a jelentésnek az elkészítésére, amely Kelet- és Közép-Európa kisebbségi és regionális nyelveinek helyzetét mutatja majd be?

– Megtisztelő feladat, egyben nemzetpolitikánk szempontjából komoly lehetőség. Az aktuális állapot mellett a nemzetiségek nyelvhasználatának támogatásáról is képet adhatok a szigorúan szakmai alapon, mintegy két esztendő alatt elkészülő jelentésben. Jó alkalom így ez arra is, hogy a nemzetiségek hazai parlamenti képviseletéről, a szószólók lehetőségeiről is beszéljenek végre az európai fórumokon. A magyar szabályozás mellett pedig be lehet, sőt be is kell mutatni a szomszédos államok korántsem ilyen példaértékű hozzáállását az ottani magyar közösségek irányában. A munkát már megkezdtük.