Párbeszéd, megértés és megbékélés

Először rendezték meg hazánkban, egészen pontosan Szegeden a Studiorum Novi Testamenti, vagyis az Újszövetség-kutatók Társaságának (SNTS) konferenciáját. A minap lezárult, rangos eseményre a világ öt kontinensének több mint kétszázötven Biblia-kutatója érkezett, akik több szempontból vizsgálják az Újszövetséget – hangzott el még a tanácskozást felvezető tájékoztatón. Benyik György, az SNTS egyetlen magyar katolikus tagja szerint a konferencián nemcsak szakmai, hanem kulturális párbeszéd is folyt, hiszen akik az öt kontinensen tanítanak, az adott kontinensen uralkodó vallási és kulturális intézményekkel párbeszédet is folytatnak.

Az MTI összefoglalója szerint Udo Schnelle hallei professzor, a társaság most hivatalba lépett új elnöke kifejtette, az ökumenikus szervezet alapgondolata mindig az volt, hogy megértessék és megbékéltessék egymással az embereket. Ebben fontos szerepe van a Bibliának, azon belül pedig az Újszövetségnek, amelynek központi üzenete szintén a megértés. Schnelle szerint küldetésük, hogy közelebb hozzák egymáshoz a különböző népeket. „A vallásnak felekezettől függetlenül egyre fontosabb szerepe van és lesz az emberek közötti párbeszéd megteremtésében. A jövőnk pedig részben azon múlik, hogy a különböző vallású emberek együtt tudnak-e élni” – szögezte le soros elnöki beiktatását követően.
A konferencián három nap alatt hat főelőadást hallgattak meg a résztvevők, és tizenöt kisebb témáról tárgyaltak. Szó volt például az oktatás és a kereszténység kapcsolatáról a Biblia alapján, a kereszténység és a zsidóság kapcsolatáról, valamint az evangéliumokról is.

A Szeged-Csanádi Egyházmegye lapunknak elküldött tájékoztatója szerint a társaság megalakítása Johannes de Zwaan professzor nevéhez fűződik. A leydeni bibliakutató az SNTS létrehozásának ötletét még 1937-ben vetette fel a Hittani Faith and Order (Hit és Rend) Konferencia ideje alatt Edinburgh-ban, amelyet követően 1938. március 8-án jött létre a szervezetet, Zwaan elnökletével. Az alapító dokumentum 1939 szeptemberében keletkezett, amikor elkezdték az első általános gyűlés előkészítését Birminghamben. Ebben az évben ötvennégy tagja volt a társaságnak Európában. Aztán, a második világháborús konfliktus miatt, egy ideig szüneteltették a találkozókat, a következő konferenciát csak 1947. március 28-án rendezték, amelyen harmincnyolc tag vett rész. A tanácskozást azóta évenként más-más egyetemen, az utóbbi időben más-más országban rendezik: 1981-ben például Rómában, 2000-ben Jeruzsálemben, 2013-ban pedig az ausztráliai Pearth-ben. A szervezetet anglikán és református professzorok alapították, de később katolikus kutatók is csatlakoztak hozzá.

A szegedi tanácskozáshoz kapcsolódóan egyébként magyar Biblia-történeti kiállítás is nyílt, amelynek múlt heti megnyitóján Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere leszögezte, a Biblia a magyar kultúra elidegeníthetetlen része. A Szentírás nélkül nem lehet megérteni a magyar kultúrát, a művészetet, nem beszélve a magyar nyelvről, amelynek sok fordulata a bibliai nyelvből, annak fordításából, elsősorban Károlyi Gáspártól származik – fogalmazott a miniszter.