Belföld

Panasszal élnek a sértett tanárok

Újabb felmentő ítélet a Kúrián a Schwartz Béla kontra pedagógusok ügyben

Megint egy becsületsértési perben mentette fel az első- és másodfokon is elmarasztalt ajkai szocialista polgármestert a Kúria – értesült lapunk. A feljelentő, egy ajkai pedagógus, jelezte, három, más eljárásban igazát kereső pedagógustársához hasonlóan alkotmányjogi panasszal él a legfőbb bírói fórum ítéletével szemben.

A 2011-es ajkai pedagóguselbocsátások hullámai máig fodrozódnak, a közelmúltban újabb felülvizsgálati eljárásban mentette fel a Kúria Schwartz Béla szocialista polgármestert. Az egyik elbocsátott, Stolár Mihály testnevelő tanár, mellesleg a Fidesz helyi szervezetének akkori vezetője, még 2011-ben jelentette fel Schwartzot becsületsértés miatt, majd feljelentésének elutasítása kapcsán pótmagánvádas eljárást kezdeményezett.

Az elsőfokú bíróság ítéletében Schwartz Bélát pedagógusi és emberi méltóságot ért sérelemre hivatkozva két év próbára bocsátotta, amit a másodfokon eljáró Veszprémi Törvényszék egy évre csökkentett. A polgármester felülvizsgálati kérelemmel fordult a Kúriához, amely bűncselekmény hiányában felmentette. Az indoklás szerint a tényállásban megállapított kijelentés, miszerint „az igazgató már nem nézte el Stolár Mihálynak az eddig végzett negatív tanári munkáját”, olyan általánosságban maradó tényállítás, ami nem éri el a felelősségre vonáshoz szükséges küszöböt. Schwartz Béla kijelentése nem alkalmas a becsület csorbítására, ezért nem valósít meg rágalmazást – rögzíti az ítélet az Ajkai Szó beszámolója szerint.

Schwartz közleményben tájékoztatta a helyi közvéleményt. Azt írta, az ajkai önkormányzat 2011 júliusában létszámcsökkentést hajtott végre. Ennek keretében az Ajkai Szakképző Iskola igazgatója Stolár Mihály tanárt felmentette a közalkalmazotti munkaviszonyából. „Ezt a tényt én úgy kommentáltam a Klubrádió 2011. július 27-i adásában, hogy az igazgató már nem nézte el Stolár Mihálynak az eddig végzett negatív tanári munkáját. Elmondtam továbbá, hogy Stolár Mihály az egyik legaktívabb feljelentő a városi önkormányzat ellen, s őt a város egyik legnagyobb ellenségének neveztem” – magyarázta. „A létszámleépítéssel kapcsolatban – olvasható a közleményben – 2011 augusztusában egy sajtótájékoztatón ismertettem, hogy a létszámcsökkentést az intézményvezetők úgy hajtották végre, hogy a szakmailag leggyengébb személyek álláshelyét szüntették meg. Ez történt Stolár Mihállyal is. Újságírói kérdésre válaszoltam azt, hogy Stolár Mihállyal más gondok is voltak. Bántalmazott egy tanulót, és több órája maradt el, mert politikai tevékenységet végzett” – tette hozzá a polgármester.

A fent felsorolt kijelentések kapcsán az első- és másodfokú bíróság bűnösnek mondta ki a polgármestert, a Kúria viszont felmentette. Három további, szintén „leggyengébbnek minősített” ajkai pedagógus becsületsértési ügye hasonló pályát futott be: a tanárok jogerősen pert nyertek az MSZP-s városvezetővel szemben, három rendbeli becsületsértés miatt mondta ki a bíróság a bűnösségét. Schwartz ebbe sem nyugodott bele, a Kúriához fordult, s ott nyert is.

A legfőbb bírói fórum hatályon kívül helyezte az ítéletet, kimondta, a polgármester mégsem sértette meg a tanárok jó hírnevét, ő csupán mások véleményét tolmácsolta, amikor a kijelentését tette, s a „leggyengébb” kifejezést úgy kell értelmezni, hogy az csak egy adott pedagógusi körre vonatkozott, abban az összevetésben találta leggyengébbnek a munkáltató az érintett pedagógusokat, s szüntette meg munkaviszonyukat.

A három tanár alkotmányjogi panaszt terjesztett be a Kúria döntésével szemben, amelyet az Alkotmánybíróság hiánypótlást követően be is fogadott. A panaszosok szerint ugyanis a Kúria szembement a kialakult, saját ítélkezési gyakorlatával is. „A rágalmazásnak híreszteléssel elkövetése esetén annak a személynek a büntetőjogi felelősségét kell vizsgálni, aki a sértő, a becsület csorbítására alkalmas tényállást vagy tényre utaló kijelentést nyilvánosan, mások előtt továbbadta, közzétette, a mások becsületét csorbító tényközléseket tartalmazó újságcikk állításaiért a cikk szerzője akkor is felelős, ha a cikk állításait megalapozó ismereteit mástól szerezte” – így a panaszos beadvány.