Belföld

Óvatosan örülnek a „rezsipénznek"

Póta György szerint át kellene gondolni a támogatás területi elosztását

„Bárki beláthatja, hogy egy V. kerületi rendelőnek kisebb anyagi támogatásra van szüksége, mint például bármelyik kelet-magyarországi körzetnek” – mondta lapunknak Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke, amikor az alapellátás jövőbeni helyzetéről kérdeztük. Úgy vélekedett, érdemes lenne átgondolni a már bejelentett, százharmincezer forintos havi praxistámogatás elosztását, ennek ellenére a tervezett változtatások zömével egyetért.

gyermekorvos
A rendelő fejlesztésére is költhetik majd a támogatást a háziorvosok (képünk illusztráció) (Fotó: Csudai Sándor)

Még nem lehet tisztán látni, hogy a már bejelentett és a tervezett újítások az alapellátásban pontosan hogyan érintik majd a praxisok anyagi helyzetét, ezért óvatosan kezeljük a hírt, amely szerint jövőre havonta plusz százharmincezer forint jut majd a háziorvosi rendelőknek – mondta lapunknak Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke. Ismert, a többletet „rezsipénzként” aposztrofálták, vagyis az összeget – egyéni belátás szerint – közüzemi díjak befizetésére, takarításra, karbantartásra, esetenként eszközfejlesztésre is lehet majd költeni. Ahogy lapunk is megírta, először legkésőbb jövő márciusban, visszamenőleg kapják meg a körzetek a támogatást.

Póta György kiemelte, az, hogy „óvatosan” kezelik a bejelentést, nem azt jelenti, hogy „semmi nem elég”, hiszen számottevő, mintegy tízszázalékos növekményről van szó – pusztán azért vannak aggályaik, mert egyelőre nem tisztázott, hogy ezt az összeget beépítik-e majd a fix díjazásba, vagy megvonják az eddigi, az önkormányza­tok részéről biztosított támogatásokat – mint a rendelő bérleti díja, közüzemi díjak elengedése vagy csökkentett fizetése –, vagyis emelkednek a „rezsiköltségek” a kerület felé, ami annyit jelent, hogy a pluszpénzből jóformán semmi sem marad „saját” célra. Amennyiben ez nem így lesz – folytatta az elnök –, akkor az összeg komoly praxisemelést jelent majd. Ám szerinte érdemes lenne átgondolni a pénzek elosztását is, hiszen „bárki beláthatja”, hogy egy V. kerületi rendelőnek kisebb anyagi támogatásra van szüksége, mint például bármelyik kelet-magyarországi körzetnek.

Póta Györgyöt arról is kérdeztük, mennyi többletet jelent majd, ha – a tervek szerint – eltörlik a körzetek helyi iparűzési adóra vonatkozó (hipa) fizetési kötelezettségét. „A hipa kiiktatása az évek során inkább elvi kérdéssé vált, hiszen nem először merült fel annak eltörlése a praxisokkal szemben. Vagyis a probléma az, hogy miért kell egy közfeladatot ellátó, közfinanszírozott vállalkozásnak befizetnie ezt az adónemet” – taglalta Póta György, aki szerint a sarc elengedése nem jelentene érdemi pluszbevételt, csupán néhány százalékos növekményt, vagyis ebben az esetben valóban inkább az elv a probléma.

Az elnök beszélt arról is, hogy abszolút támogatják az alapellátás megújításának elemeit, így a népegészségügyi programokat is, ám a leghatékonyabb szűrésnek magát a prevenciót tartja, amit azonban „még mindig nem nevesítettek a tervek között”. „Mind a háziorvosok, mind a házi gyermekorvosok munkájának szerves része a megelőzés, aminek – főleg a kiskorúaknál – hatalmas jelentősége van a későbbi betegségek kialakulásának esélyére. Ennek jelentőségét időről időre jelezzük a döntéshozók felé, akiknek anyagilag és erkölcsileg is el kellene ismerniük a tevékenység fontosságát” – jelentette ki. Összefoglalásul megfogalmazta, hogy a tervezett változtatások zömével egyetért, ám ő is – akárcsak Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke, illetve több más szakmai szervezet – kevésnek tartja a költségvetésben megjelent többletet a gyökeres változáshoz. Hozzátette, az egészségügy egésze alulfinanszírozott, így az ágazat egészének prioritást kellene élveznie a pénzügyi döntéshozóknál.