Ötvenmilliárdos plusz fővárosi kórházaknak

Cserháti Péter és Ónodi-Szűcs Zoltán a tájékoztatón (Fotó: Kormány.hu)

A kormány soha nem tagadta, van teendő Budapesten is, így ötvenmilliárd forint pluszforrást szavazott meg a fővárosi egészségügynek – jelentette ki tegnapi tájékoztatóján Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár a hétfőn megjelent, erről szóló kormányhatározat kapcsán. Az összeg részben állami, részben uniós forrásból áll össze. A távirati iroda beszámolója szerint rámutatott, a többlettel százhetvenegymilliárd helyett kétszázhúszmilliárd forinttal több jut jövőre az ágazatnak, ami „igen erős választ ad arra, mit szeretnének tenni”. Kifejtette, ma a vidéki Magyarországon háromszintű ellátórendszer működik: vannak a centrumok, amelyek folyamatos ellátást nyújtanak az év minden napján, emellett működnek a megyei és városi kórházak, valamint a speciális feladatokat ellátó társkórházak. Budapesten azonban még nem található ilyen struktúra.

Cserháti Péter, az új budapesti kórházfejlesztés előkészítéséért felelős miniszteri biztos arról beszélt, a kormányhatározat alapján már ismert a három fővárosi centrum helye: az észak-pesti központ a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ lesz, ahol fő feladatként az ezerkétszáz aktív ágy egységesítését jelölte meg egy telephelyre, vagyis a Podmaniczky utcai MÁV-kórházi ágyak áttelepítését egy új tömbépületbe, a Róbert Ká­roly körútra. Dél-Pesten a legnagyobb kórház a három intézményből összevont Egyesített Szent István és Szent László Kórház: ennek és a mellette fekvő Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézetnek a bázisán hoznak létre egy új, szintén ezerkétszáz ágyas tömböt egyéb aktív kapacitások bevonásával.

A dél-budai centrumot Kelenföldön alakítanák ki – folytatta –, emellett számítanak a közelben működő Szent Imre Kórházra is. Közölte, a közép- és észak-budai lakosság ellátásához szükség lesz egy észak-budai centrumra is, amelynek kijelölése összefügg az ottani közlekedés fejlesztésével.

A miniszteri biztos kitért a Kútvölgyi kórház helyzetére is, azt egyfajta „társkórházként” fejleszthetik, úgy, hogy az ott működő klinikák nőgyógyászat-szülészeti és ortopédia-traumatológiai kiegészítésével magas szintű, tömbcentrumra alkalmas egységet hozhatnak létre. Kiemelte, a Kútvölgyi és a Szent János Kórház „más szándék által érintett”, vagyis támogatják a telephelyen a XII. kerületi járóbeteg-ellátás megvalósítását, illetve egy gyermek-anyasági központ létrehozását. A kormány előírta azoknak a társkórházaknak a fejlesztését is, amelyeknek infrastrukturális problémáik vannak. Ezek közé tartozik többek között az Uzsoki utcai kórház, a Szent Margit Kórház és a Szent Imre Kórház is. A megvalósítási folyamatokat 2017. március 31-ig kell lezárni.

Ezt követően indul egy második ütem, amelyben a többi intézmény sorsával foglalkoznak: ebben érintett a Heim Pál Kórház és a Nyírő Gyula Kórház is. Az OPNI egykori, budai épületével kapcsolatban vizsgálják, azt szanatóriumi, krónikus ellátásra alkalmassá lehet-e tenni.

Ónodi kitért a kancellári rendszer bevezetésére is, amely „nem a jó és a rossz harca”, hanem annak kérdése, hogyan tudnak hatékony betegellátást nyújtani. A felvetésre, hogy a Magyar Kórházszövetség ellenzi az elképzelést, úgy felelt, fontos a szervezet véleménye, de nem a legfontosabb, „várható volt, amikor a menedzsment jogosítványainak elvonása kerül szóba, tiltakozni fognak”.