Ötéves a Népesedési Kerekasztal

Az új családpolitikai intézkedések megismertetése is a kormány céljai közé tartozik (Fotó: Horváth Péter Gyula)

A kormány családpolitikai terveiről és Magyarország demográfiai helyzetéről tartott előadást tegnap Balog Zoltán a Népesedési Kerekasztal ötéves fennállása apropóján rendezett konferencián. Az emberi erőforrások minisztere kijelentette, a gyermekvállalás nem lehet szegénységi kockázat, hiszen a Kárpát-medence ereje a családokban rejlik – így minden gyermek fontos a kormány számára.

A tárcavezető részletesen beszélt arról, hogy 1981 óta folyamatosan csökken az ország népessége, a születési ráta pedig – amely azt mutatja, hogy átlagosan hány gyermekük születik a magyar pároknak – 2011-ben érte el mélypontját, amikor 1,26-ra esett vissza. Rámutatott, ahhoz, hogy a körülbelül tízmilliós lakosságszám ne csökkenjen tovább, a szülőknek minimum két gyermeket kellene vállalniuk, ám már az is sokat javítana a helyzeten, ha az arányszám 1,75-re emelkedne.

Érdekességként említette, hogy az ország területi eloszlását tekintve a legtöbb baba éppen a leghátrányosabb helyzetű térségekben születik – például Borsod-Abaúj-Zemplén megye északkeleti részén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében –, ahol azonban nemcsak területi, hanem jövedelmi és etnikai hátrányok is vannak, így a kormánynak minden segítséget meg kell adnia számukra a minőségi gyermekneveléshez.

Beszélt arról is, hogy Európában nálunk a legnagyobb a különbség aközött, hogy hány gyermeket tervezünk, s abból hány születik meg. Ebben a megközelítésben egyedül Ciprus előz meg minket, ám még ott is magasabb a világrajövetelek száma, mint Magyarországon. Úgy fogalmazott, a szociálpolitika minden szegmensének reagálnia kell a fennálló helyzetre, a házasságkötéstől egészen a családtagok kitaníttatásáig.

Balog Zoltán szerint a kormány kiemelten kezeli a családpolitikát, ezért a vonatkozó akcióprogramnak köszönhetően a következő öt évben kétszázmilliárd forinttal több marad a gyermeket nevelő szülőknél. Az újítások között említette a családi otthonteremtési kedvezményt, amely új és használt ingatlan vásárlására és lakásfelújításra igényelhető, a négyszázezer és hárommillió forint közötti összegre pedig már egygyermekes szülők is pályázhatnak. Szintén a 2015–2019 közötti program eleme a friss házasoknak szóló ötezer forintos, két éven át vagy az első gyermek születéséig tartó adókedvezmény, a kismamák részmunkaidős támogatása, valamint a bölcsődei férőhelybővítés.

A gyermekvállalásra ösztönző kormányzati lépésekre utalva azt mondta, a családi élet és a munka világának összeegyeztethetősége kulcskérdés, így ebben további lépésekre van szükség – hangsúlyozta Balog Zoltán.

Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár arról beszélt, az újabb családpolitikai intézkedéseket ismertté kell tenni, mert még sokan vannak, akik nincsenek tisztában a lehetőségeikkel. Példaként említette a családi adókedvezményt, amely nem a gyermek születésétől, hanem a fogantatás utáni 90. naptól jár.

A konferencián felszólalt Benkő Ágota, a Népesedési Kerekasztal vezetője is, aki jelezte, céljuk olyan széles körű társadalmi együttműködés megalapozása, amely napirenden tartja a demográfiai helyzet kérdését.