Öt éve folyamatosan javulnak a demográfiai mutatóink

Hazánkban – akárcsak Európa-szerte – hatalmas kihívást jelent a döntéshozóknak megoldást találni az évtizedek óta kedvezőtlen demográfiai mutatókra. A társadalom elöregedése, a csökkenő születésszám és a növekvő elhalálozási arány nem magyar sajátosság – a teljes kontinensen gondot okoz.

Az elmúlt öt évben a kormány a demográfiai trendek megfordítását főként a családok megerősítésében látta, a vonatkozó intézkedések pedig „beérni látszanak”. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a tavalyi népesedési mutatók 2010 óta a legkedvezőbbek. Vagyis 2014-ben 91 500 gyermek született, ami 3,2 százalékkal több mint tavalyelőtt. Az elmúlt öt évben folyamatos, növekedő tendenciát mutat a házasságkötések száma is – míg 2002 és 2010 között huszonhárom százalékkal kevesebben kötötték össze az életüket, addig az elmúlt négy évben ugyanez az adat kilencszázalékos emelkedést mutat.

A demográfiai adatok értékeléséhez tartozik a terhességmegszakítások számának elemzése is – 2013-hoz képest tavaly 6,5 százalékkal csökkent az abortuszok száma, s annak ellenére, hogy az elmúlt öt évben 2014-ben volt a legnagyobb mértékű a csökkenés, a vonatkozó adatok 2010 óta folyamatosan leszálló ágban vannak: mára húsz százalékkal kevesebb a terhességmegszakítások száma. A népességfogyás üteme szintén alacsonyabb volt tavaly, mint 2013-ban.

Összességében megállapítható, hogy a tavalyi népmozgalmi adatok az elmúlt öt év legkedvezőbbjeinek mondhatók, a 2010-es kormányváltás óta pedig eltelt annyi idő, hogy lehet tendenciákról beszélni a demográfiai helyzetet illetően is.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának tájékoztatása alapján a kedvező számok azért is bírnak különösen nagy jelentőséggel, mert az úgynevezett Ratkó-hatás miatt ma már egyre kevesebb azoknak a nőknek a száma, akik szülőképes korban vannak. Vagyis az 1970-es években született nagy létszámú Ratkó unokák – 1973 és 1979 között 1,2 millió gyermek született, míg 2006 és 2012 között hatszázezer – mára negyvenes éveikbe léptek, nekik viszont csak feleannyi gyermekük született, mint ahányan ők maguk vannak.
Így – vonja le a következtetést az Emberi Erőforrások Minisztériuma – hatalmas eredmény, hogy a termékenységi arányszám (ami 2011-ben érte el történelmi mélypontját, az 1,24-es értéket) a Ratkó-hatás ellenére tavaly mégis nőtt. Az előzetes becslések szerint ugyanez a szám elérheti az 1,4 körüli értéket is, amire utoljára az 1990-es években volt példa.

A tavaly óta önállóan működő család- és ifjúságügyért felelős államtitkárság tájékoztatója szerint tavaly kilencszázezer szülő jutott százkilencvenhétmilliárd forint többlethez a családi adókedvezmény kiterjesztésével. A munka melletti gyes és gyed tizenhatezer szülőnek járt, a testvér gyedet és gyest tízezernél többen igényelték, míg a diplomás gyedet négyszázezer igénylőnek folyósították.