Ösztönöznék a feljelentést

A koncepció több ponton érinti a korrupciós bűncselekmények kezelését, megállapítva, a „korrupció terén nagy a látencia”. Az ilyen típusú bűncselekmények felderítési hatékonyságának növelése érdekében a befolyás vásárlása és a befolyással üzérkedés tekintetében is megteremtenék a korlátlan enyhítés lehetőségét, így valamennyi korrupciós esetnél egységesen biztosítanák ezt a megoldást. Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy amennyiben az elkövető feltárja a bűncselekmény körülményeit, akkor a kiszabható minimális büntetésnél kevesebbre is ítélhetik, sőt, akár a legenyhébb büntetést is kaphatja. A módosításra a tárca szerint azért van szükség, mert jelenleg nincs olyan rendelkezés a büntető törvénykönyvben (Btk.), amely az elkövetőt a bűncselekmény feltárására ösztönözné. Az indítvány bővítené a feljelentés elmulasztásának szankcio­nálását a korrupciós bűncselekmények esetében. Eddig csak a vesztegetés és a vesztegetés elfogadása kapcsán mondta ki a Btk. a hivatalos személy feljelentési kötelezettségét, ám ezt minden korrupciós bűncselekményre kiterjesztenék.

Nem számítana viszont bűncselekménynek az az eset, amikor a gazdálkodó szervezet részéről eljáró személy az általa nyújtott szolgáltatás elvégzése után fogad el valamilyen juttatást, ha azt a másik fél a „megelégedettség kifejezéseként” adja. Bűncselekményt csak az az eset képez, ha az előny elfogadása a kötelességszegés célzatával történik.

Az igazságügyi tárca tervezete szerint már nem a szabálysértési, hanem súlyosabb elbírálás alá esne, ha valaki egy éven belül többször követ el ötvenezer forintot el nem érő összegben például csalást, sikkasztást vagy rongálást. Ha az érték-egybefoglalás eredményeként az összesített elkövetési érték meghaladhatja a bűncselekményi értékhatárt, akkor az elkövetővel szemben már a Btk. paragrafusait kellene alkalmazni.