Összetartozását ünneplő magyarság

Egyik első dolga volt a 2010 áprilisában kétharmados választási győzelmet arató Fidesz–KDNP-nek, hogy a kettős állampolgárság bevezetése mellett törvény szülessen a nemzeti összetartozásról. Ennek megfelelően az Országgyűlésben nem sokkal a voksolást követően, már 2010. május 31-én lezajlott a szavazás a fideszes Kövér László és a KDNP-s Semjén Zsolt által jegyzett, a nemzeti összetartozás napja bevezetéséről szóló indítványról. A Ház 302 jobboldali igen, ötvenöt MSZP-s nem és tizenkét LMP-s tartózkodó szavazat mellett fogadta el a javaslatot. Ezzel a parlament kinyilvánította: a „több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”. Sólyom László köztársasági elnök június 3-án írta alá a törvényt, amely rá egy napra, a trianoni békediktátum kilencvenedik évfordulóján lépett hatályba.

Ismeretes, a trianoni diktátum az első világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződések Magyarországra erőszakolt rendszerének részeként született meg a háborúban vesztes Osztrák–Magyar Monarchia egyik utódállama, valamint a győztes antanthatalmak, azaz Nagy-Britannia, Francia- és Olaszország között.
A következmények ránk nézve kegyetlenek voltak, hiszen az őshonos magyar népesség öt – a jelenlegi állapotok szerint nyolc – államban találta magát és vele együtt történelmi és kulturális emlékhelyeinek nagy részét is. Az etnikai állapotokat és az 1910-es népszámlálási adatokat sem figyelembe vevő döntés 20,9 millió lakost érintett – ebből 300 ezer került Ausztriához, 3,5 millió Csehszlovákiához, 5,3 millió Romániához és 4,1 millió Jugoszláviához. Hazánkban az összmagyarság alig kétharmada, 7,6 millió fő maradt.
A 282 870 négyzetkilométer területű Magyar Királyság 92 963-re csökkent, csak Románia 102 724 négyzetkilométert kapott. A Szerb–Horvát–Szlovén Királyság Horvátországgal együtt 62 ezret, Csehszlovákia 61 661-et, míg Ausztria 3967, Lengyelország pedig 519 négyzetkilométerrel gyarapodott. Ezen túl Olaszország hozzájutott Fiuméhez, amely durván húsz négyzetkilométert tett ki. További súlyos tehertétel volt, hogy hazánk iparának harmincnyolc, nemzeti jövedelmének hatvanhét százalékát vesztette el.

A nemzeti összetartozásról szóló jogszabály indoklása szerint a „békediktátum kitörölhetetlen, máig feldolgozatlan nyomot hagyott”, ám a „nyelvéből és kultúrájából erőt merítő magyarság e történelmi tragédia után képes a nemzeti megújulásra, az előtte álló történelmi feladatok megoldására”.
Már tegnap tartottak megemlékezéseket, határon innen és túl. Potápi Árpád, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára például Csátalján mondott beszédet, a békediktátum kilencvenötödik évfordulóján tartott rendezvényen.

---

Megemlékezések és rendezvények országszerte

Ma, a nemzeti összetartozás napján országszerte tartanak megemlékezéseket. A központi rendezvények kezdetén, reggel kilenc órakor Benkő Tibor vezérkari főnök jelenlétében, katonai tiszteletadás mellett felvonják Magyarország lobogóját a budapesti Kossuth Lajos téren. A Magyarság Házában tíz órakor kezdődő megemlékezésen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes mond beszédet. Délután fél 5-től hagyományőrző előadásokkal és koncertekkel várják az érdeklődőket a szervezők a Halászbástyánál. Este hétkor, a Magyar Írószövetség rendezvényén Szentmártoni János költő, a szervezet elnöke köszönti a résztvevőket, Lezsák Sándor költő, az Országgyűlés alelnöke pedig átadja a Teleki Pál-emlékérmeket. Hatvanban, a délután négy órakor kezdődő városi megemlékezésen Kövér László házelnök is felszólal.