Belföld
Ősszel folytatódhat a Sukoró-per
Még nem érkezett meg a fellebbviteli ügyészségre Hagyóék januári ítélete
Biztosan a Szegedi Ítélőtáblán folytatódik másodfokon a Hagyó- és a Sukoró-per is – derült ki a táblabíróság tegnapi tájékoztatóján. Harangozó Attila elnök – az MTI beszámolója szerint – tudatta, ezek az ügyek, melyek nem jogerős elsőfokú döntéseiről vita alakult ki, azonban még nem érkeztek meg hozzájuk. Kifejtette, a Kecskeméti, illetve a Szolnoki Törvényszék illetékességével kapcsolatos kérdésben már döntést hozott a Kúria, ez alapján a felülbírálat a Szegedi Ítélőtábla feladata.
Megkeresésünkre a Szegedi Fellebbviteli Főügyészségen közölték, a sukorói telekcsere ügyében hozott elsőfokú ítélet „feldolgozása folyamatban van”. Vagyis készítik a már korábban bejelentett fellebbezés részletes változatát, amelyet heteken belül megküldenek Szegedre. A Hagyó-per esetében azonban még nem kapták meg az írásba foglalt, elsőfokú ítéletet, ám ha ez megérkezik, onnantól kezdve hatvan napjuk van a továbbításra. A táblabíróság csak ezt követően tűzheti ki az első tárgyalási napokat, ezekre tehát az előbbi eljárásban vélhetően az ősszel kerülhet csak sor.
Ismeretes, a Szolnoki Törvényszék tavaly szeptemberben hozott ítéletet, melyben négy év letöltendő börtönbüntetésre ítélte Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt vezérigazgatóját, valamint három év hat hónap börtönre Császy Zsoltot, az MNV volt értékesítési igazgatóját. V. Bálint ügyvéd pénzbüntetést kapott, viszont Markó Andreát, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkárát és F. Zsolt értékbecslőt felmentette. Az ügyészség azzal vádolta az érintetteket, hogy a Gyurcsány-kormány idején és támogatásával megvalósuló telekcsere-ügylettel 1,3 milliárd forintos kár érte volna a magyar államot.
Jóval enyhébb ítélet született Hagyó Miklósék hasonló volumenű hűtlen kezelésről szóló ügyében: a Kecskeméti Törvényszék idén januárban két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte első fokon a volt MSZP-s főpolgármester-helyettest.
Harangozó egyébként a tájékoztatón szólt arról is, a táblabíróság által meghozott jogerős ítéletek elenyésző részét változtatta meg rendkívüli jogorvoslat keretében a Kúria vagy alkotmányossági panasz nyomán az Alkotmánybíróság. Kitért arra, az elmúlt hetekben több olyan újságcikk jelent meg, amelyben név nélkül nyilatkozó bírák foglaltak állást a bíróságok munkájával kapcsolatban. Hangsúlyozta, bár föl sem merül, hogy ezek Szegedet érintik, kollegialitásból sorsközösséget kell vállalnia az érintettekkel.
Megkeresésünkre a Szegedi Fellebbviteli Főügyészségen közölték, a sukorói telekcsere ügyében hozott elsőfokú ítélet „feldolgozása folyamatban van”. Vagyis készítik a már korábban bejelentett fellebbezés részletes változatát, amelyet heteken belül megküldenek Szegedre. A Hagyó-per esetében azonban még nem kapták meg az írásba foglalt, elsőfokú ítéletet, ám ha ez megérkezik, onnantól kezdve hatvan napjuk van a továbbításra. A táblabíróság csak ezt követően tűzheti ki az első tárgyalási napokat, ezekre tehát az előbbi eljárásban vélhetően az ősszel kerülhet csak sor.
Ismeretes, a Szolnoki Törvényszék tavaly szeptemberben hozott ítéletet, melyben négy év letöltendő börtönbüntetésre ítélte Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt vezérigazgatóját, valamint három év hat hónap börtönre Császy Zsoltot, az MNV volt értékesítési igazgatóját. V. Bálint ügyvéd pénzbüntetést kapott, viszont Markó Andreát, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkárát és F. Zsolt értékbecslőt felmentette. Az ügyészség azzal vádolta az érintetteket, hogy a Gyurcsány-kormány idején és támogatásával megvalósuló telekcsere-ügylettel 1,3 milliárd forintos kár érte volna a magyar államot.
Jóval enyhébb ítélet született Hagyó Miklósék hasonló volumenű hűtlen kezelésről szóló ügyében: a Kecskeméti Törvényszék idén januárban két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte első fokon a volt MSZP-s főpolgármester-helyettest.
Harangozó egyébként a tájékoztatón szólt arról is, a táblabíróság által meghozott jogerős ítéletek elenyésző részét változtatta meg rendkívüli jogorvoslat keretében a Kúria vagy alkotmányossági panasz nyomán az Alkotmánybíróság. Kitért arra, az elmúlt hetekben több olyan újságcikk jelent meg, amelyben név nélkül nyilatkozó bírák foglaltak állást a bíróságok munkájával kapcsolatban. Hangsúlyozta, bár föl sem merül, hogy ezek Szegedet érintik, kollegialitásból sorsközösséget kell vállalnia az érintettekkel.