Belföld

Összehangolt fejlesztésekre van szükség

A háziorvosi rendszer megerősítése az emberi erőforrásokat támogató, uniós forrású operatív program kiemelt feladata

Dolgozzanak össze a különböző ágazatok, leheljünk újra életet a hátrányos helyzetű településekbe, fejlesztve a helyi társadalmat – fogalmazta meg javaslatát a lapunknak adott interjúban Köpeczi-Bócz Tamás, az Emberi Erőforrások Minisztériumának európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkára.

Köpeczi-Bócz Tamás 20151005
Köpeczi-Bócz Tamás: Az európai uniós források tizenegy százaléka jut a humánerőforrásra (Fotó: Csudai Sándor)

Beszámolt arról is, kilencszázötvenhárom milliárd forint az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program büdzséje, és csaknem harmincötmilliárd jut a Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Programra 2020-ig.

– A gazdaság fejlesztésére fordítja az uniós források döntő részét 2020-ig a kormány. Mi marad az emberi erőforrásokra?

– Kezdjük azzal, logikus döntés volt a kis- és középvállalkozások erősítése. A minisztériumhoz tartozó ágazatok jellemzően állami feladatokat látnak el állami pénzből, állami alkalmazottakkal, így működtetésük az uniótól függetlenül is kötelezettséget jelent. Mindazonáltal az elmúlt időszakban – különösen az egészségügy területén – elsősorban a beruházásokra jutott jelentősebb EU-támogatás, a vidéki kórházak több mint ötszázmilliárd forintból újultak meg. Az ősz folyamán több projekt fejeződik be.

– A központi régióban – így különösen a fővárosban – lényegében nem lehetett hasonló jellegű beruházásra támogatást szerezni. Ez változhat a most kezdődő uniós finanszírozási ciklusban?

– Nem, sőt, még erősödik is ez a kikötés. Ezért is küzdünk azzal, hogy az országos programok Pest megyei megvalósítására, mint például az egészségügyidolgozó-hiány mérséklésére tudjunk még forrást szerezni. Úgy tűnik, ehhez a hazai költségvetésre lesz szükség. A mi operatív programjaink egyébiránt a Magyarországnak jutó EU-források körülbelül tizenegy százalékát teszik ki.

– Összegszerűen mit jelent ez az arány?

– Kilencszázötvenhárommilliárd forint az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program büdzséje, és csaknem harmincötmilliárd jut a Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Programra.

– Miről szólnak ezek?

– Az előbbi esetében fontos változás, hogy egyszerre valósítunk meg bizonyos beruházásokat, miközben a hozzájuk kapcsolódó tartalmakat is fejlesztjük a nagyobb hatékonyság érdekében. Korábban ez nem volt lehetséges.

– Konkrétan ez milyen fejlesztéseket jelent?

– Például ebből a keretből tudjuk támogatni, hogy új tornaterem épüljön egy iskola mellé, miközben az ott dolgozó tanárok mindennapos testneveléssel kapcsolatos feladatokra való felkészítését is fedezzük. Sőt, nem is csak az intézmény, hanem a helyi közösség is részesülhet a fejlesztésből, ami így a tömegsporthoz való hozzáférést is segíti. Az ilyen, illetve ehhez hasonló projekteknél a szakmai irányítást egy helyről lehet folytatni egyetemes tervezés keretében, kiszűrve a párhuzamosságokat. Ez nagyon fontos változás a korábbiakhoz képest az uniós források felhasználása tekintetében.

– Milyen más, konkrét ügyekben ölthet majd testet ez az új szemlélet?

– Az egészségügyben például a fejlesztések után a következő időszakban a megelőzés, az életmódbeli változások elősegítése kerül előtérbe. Ebben kiemelt szerep jut majd a háziorvosi szintre, egyúttal a különböző tájékoztatási csatornákra. E téren is szeretnénk leküzdeni a hiányosságainkat az állampolgárok bevonásával, erősítve az egészségtudatosságot, az eddigiektől eltérően nem kampányszerűen. A pénzt pedig nem a projekt gazdája, hanem a résztvevők kapják.

– Említette a háziorvosokat. Egyre kevesebben vannak hazánkban. Ennek megoldására is juthat uniós támogatás?

– Óriási problémát jelentenek a betöltetlen praxisok, azaz egyes hátramaradottabb területeken az állami alapellátás biztosításának a hiánya. Ezért ez az egyik alappillére a programnak, miután az elmúlt években a többletjuttatások biztosításával sem sikerült teljes mértékben pótolni a nagyjából kétszáz hiányzó háziorvost. A hátrányos helyzetű járásokban ugyanez a helyzet a tanárok esetében, sőt, az agráriumban is ez a jellemző. A minisztérium javaslata ezért az, hogy dolgozzanak össze a különböző ágazatok, leheljünk újra életet ezekbe a településekbe, fejlesztve a helyi társadalmat. A szabad vállalkozási zónák kijelölésével a gazdasági kormányzat már korábban tett lépéseket, de fontos, hogy ezeket a próbálkozásokat, az egyes elemeket hangoljuk össze.

– Hol tart a másik, a rászoruló személyeket támogató kezdeményezés?

– Büszkék vagyunk rá, hogy az egyetlen 2014-ben elfogadott operatív programról beszélünk. Három területen tervezünk beavatkozásokat: a hajléktalanokat, közterületen élőket segítő részhez kapcsolódó rendeletek már megszülettek, az egyeztetések zajlanak, mindezt a Hajléktalanokért Közalapítvány végzi. A másik, jóval nagyobb rész a rendkívül alacsony jövedelmű, mélyszegénységben élő családok támogatása, különösen a háromévesnél fiatalabb gyermekeké. A lényeg ezúttal nem a létszám, inkább a folyamatosság. Hamarosan bejelentjük a néhány ezer fő bevonásával tervezett pilot programot, amelynek során élelmet, ruhaneműt és higiénés eszközöket biztosítunk egyszerre. Fontos, hogy ez kiegészüljön a szülők támogatásával, a lakhatási feltételek javításával, így a két operatív programot próbáljuk összefésülni. Célunk, hogy az érintettek számára valódi kitörési esélyeket biztosítsunk, egyeztetve a tapasztalt szervezetekkel. A Biztos Kezdet Gyerekházak kiváló példái annak, hogy egy jól működő kezdeményezést lehetséges és érdemes intézményesíteni, a költségvetés részévé, azaz fenntarthatóvá tenni. Az ilyen irányú folytatásokban is jól teljesít Magyarország. Hamarosan újabb gyerekházak létesítését jelentjük be.

– Kevésbé sikeres, sőt, botrányos volt a Híd a munka világába elnevezésű, valamint az ESZOSZ rövidítésű projekt. Hol tartanak a vizsgálatok?

– Ezek a korábbi ciklust érintő programok, a minisztérium lehetőségei tehát korlátozottak. A törvényesség mellett az a legfontosabb célunk, hogy a projektben érintett emberek ne szenvedjenek kárt. Az eljárások folyamatban vannak, szabálytalanságot, illetve értékaránytalanságot azonban már találtunk. A Híd a munka világába programot egyébként szakmailag lezártuk, az eredeti, ötmilliárd forintos keretből nagyjából egymilliárd-háromszázmilliót használtak fel, s nekünk most az a fontos, hogy a szövetkezeti tagokat, tehát a roma munkavállalókat át tudjuk vinni egyéb programokba. Ez jórészt sikerül. Az ESZOSZ esetében az a gond, hogy a beígért önrészt a jelek szerint nem használták fel. Próbáljuk a szabályosság útjára visszaterelni a folyamatokat.