Orbán Viktor: Eredményes a hazai modell

Számos témát érintett tegnap Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió 180 perc című műsorának adott interjúban. A kormányfő az Oroszországgal szembeni uniós szankciók hatását elemezve egyetértett Robert Fico szlovák miniszterelnökkel abban, hogy ez a politika „többet árt nekünk, mint az oroszoknak”.

„Lábon lőttük magunkat” – fogalmazott a miniszterelnök. Jelezte, keresi a partnereket ahhoz, hogy változtasson az Európai Unió ezen politikáján, és szükségesnek nevezte egy olyan konferencia összehívását, amelyen az unió és Oroszország megtárgyalja együttműködése jövőjét. Egy exportra épülő gazdaság számára a gazdasági szankció mindig ellentétes a nemzeti érdekkel – szögezte le.

Magyarország védelmi szerepéről szólva a sikerek mellett a nehézségekről is beszélt a kormányfő. Kijelentette, Magyarország NATO-tagságának feltétele, hogy az éves össztermék értékének két százalékát költse katonai kiadásokra, ehhez képest hazánk csupán egyszázaléknyit fordít erre. „Joggal tesznek szemrehányást nekünk a szövetségeseink, hogy mi egy olyan ország vagyunk, amely a biztonságát javarészben a NATO-tagságból meríti, miközben nem tartjuk be a közös biztonság fenntartásához szükséges költségekhez való hozzájárulásunkat” – ismerte el.

Az iraki helyzetről szólva a kormányfő közölte: az augusztus végi uniós miniszterelnöki csúcsértekezleten kezdeményezni fogja, hogy felhívják az uniós polgárok figyelmét arra, „véres vallásháború formájában keresztényüldözés zajlik” a térségben. Szerinte ezzel Európa nehezen tud mit kezdeni, mivel jelentős mértékben elvallástalanodott. Kifogásolta, hogy európai vezetők nem mondják ki: „Nekünk a saját fajtánkat, a keresztényeket meg kell védenünk egy vallásüldözéses korszakban.”

Magyarországon nőtt legjobban a nemzeti össztermék az unióban, vagyis a közjóra épülő politikai rendszer, amely demokratikus, még ha nem is liberális, meghozta a kívánt eredményt, több lehetőséget hozva, mint számos országban a liberális demokrácia – tért rá a legfrissebb GDP-adatok értékelésére az interjú során Orbán Viktor. A miniszterelnök szerint a kiemelkedő második negyedéves adatok végső magyarázata az, hogy a magyar emberek akarnak dolgozni. A kormányfő ezért kijelentette, hogy a magyar gazdaságpolitikából kirajzolódó modell működőképes és eredményes, és amíg az emberek dolgozni akarnak, az eredmények jönni fognak.

Orbán hangsúlyozta, hogy a mostani, 3,9 százalékos növekedés nem egy egyszeri költségvetési akció vagy állami vagyonértékesítés, esetleg hitelfelvétel következménye, hanem „egy fennsík, ahol ott tudunk maradni”. Folyamatosan bővülő termelés, növekvő munkamennyiség és javuló munkaminőség van mögötte, ezért biztató az adat – értékelte az eredményeket.

A miniszterelnök szerint mivel Magyarország is egy válságövezethez tartozik, az államnak kiegészítő munkalehetőséget kell biztosítania, ha kell, akár több százezer munkahely létrehozásával. Ugyanakkor a kormányfő felhívta a figyelmet arra, hogy a gazdasági növekedés egyik motorja, a fogyasztás még nem is bontakozhatott ki, mert az emberek a jövedelmük egy részét arra fordítják, hogy a korábban felvett hiteleiket törlesszék, ezért a magyar gazdaságban még van tartalék.

Orbán Viktor elmondta, 2010-ben 1,8 millió dolgozó ember fizetett adót Magyarországon, jelenleg viszont a számuk 4,1 millió. Szerinte ezen még javítani kell, a munkaalapú társadalomból még sokan kimaradnak. El kell érni, hogy ötmillióan dolgozhassanak az országban – szögezte le.