Belföld

Nyolc bírót marasztalt el közvádas ügyben az igazságszolgáltatás

Hatóság félrevezetése és vesztegetés miatt is született jogerős határozat

Harminc bűncselekmény kapcsán nyolc bíróval szemben hoztak elmarasztaló ítéletet a bíróságok, ám csak egy vesztegetési ügy járt hivatásvesztéssel. Az elmúlt két év fegyelmi ügyei kapcsán szintén egy bírónak kellett elhagynia a bírói pályát – derült ki az Országos Bírósági Hivatal adataiból.

03o-HR
Fegyelmit válthat ki a tekintélysértés (képünk illusztráció) (Fotó: Hegedüs Róbert)

Harminchárom esetben indult büntetőeljárás a 2004 és 2015 között eltelt időszakban bírókkal szemben – írtuk meg a napokban a Legfőbb Ügyészség tájékoztatása alapján. A cselekmények között találkoztunk vesztegetéssel, hivatali visszaéléssel, hatósági eljárásban elkövetett vesztegetéssel, közokirat-hamisítással, sőt lopással is – az ügyészség harminchárom alkalommal kérte az érintett bíró mentelmi jogának felfüggesztését az államfőtől, összesen tizennégyféle bűncselekmény megalapozott gyanújával.

Hasonlóképp adatot kértünk az Országos Bírósági Hivataltól (OBH) is, hogy megismerjük a büntetőeljárások határozatait, illetve az esetek következményeit is. Az OBH tájékoztatása szerint a 2006 és 2016 közötti időszakban harminc bíróval szemben indult közvádas büntetőeljárás, amelyek során nyolc bíróval szemben született elmarasztaló ítélet. A nyolc bíró közül hatot a közúti közlekedés szabályainak megszegése miatt vontak felelősségre, egy bírót a hatóság félrevezetésének vétsége, egy másikat pedig vesztegetés miatt ítéltek el.

Huszonkét esetben bizonyítottság vagy bűncselekmény hiányában mentették fel az érintett bírót, illetve a büntetőeljárást még nyomozati szakban megszüntették – derül ki az OBH lapunknak megküldött tájékoztatójából. A Bírók jogállásáról szóló törvény (Bjt.) értelmében büntetőeljárás esetén a munkáltatónak meg kell indítania a fegyelmi eljárást is. Ha a bírót jogerősen elítélik – miután alapfeltétel a büntetlen előélet –, fel kell menteni állásából. A büntetőeljárások jogkövetkezményeként felmentésre egy – a vesztegetés miatt elítélt – bíró esetében került sor. A fegyelmi eljárások is járhatnak hasonló következménnyel, amire kétféle okból kerülhet sor. Az egyik ok a bírói hivatás tekintélyét sértő magatartás, a másik ok a bírák szolgálati viszonyával kapcsolatos kötelezettségszegés. Az előbbi összefüggésben állhat a magánszférával és a hivatás gyakorlásával is, utóbbi szigorúan a szolgálati viszony fegyelemsértése. Az OBH adatai szerint 2014-ben huszonegy fegyelmi eljárás indult bírókkal szemben, ebből tizennégy végződött marasztalással, egy felmentéssel, a többi ügy megrovással, feddéssel, illetve fizetési fokozatban visszasorolással zárult. Tavaly tizenkilenc bíróval szemben indult fegyelmi eljárás, amelynek végső mérlegét még nem lehet megvonni, hisz részint folyamatban lévő eljárásokról van szó. Az említett két évben harminchat bíró kapott írásos figyelmeztetést fegyelmi vétség miatt.