Nyáron döntenek a KBH-sokról

A zárt ajtók mögött zajló perben az ügyészség négy – meg nem nevezett – ember ellen emelt vádat, hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás miatt. Az ügy előzménye, hogy a Honvédelmi Minisztérium 2010-ben egy belső vizsgálatban megállapította: a hat halálos áldozattal járó, romák ellen elkövetett gyilkosságsorozat kapcsán súlyos mulasztások történtek a Katonai Biztonsági Hivatalnál (KBH). Megállapították, hogy a szervezet korábbi vezetői – Kovácsics Ferenc altábornagy, főigazgató és helyettese, Hamar Ferenc nyugállományú vezérőrnagy – súlyos szakmai, erkölcsi és etikai hibákat követett el az ügyben.

A titkosszolgálati vezetők a honvédelmi tárca, a nyomozó hatóság és a parlamenti vizsgálóbizottság előtt is eltitkolták, hogy a KBH titkos kapcsolatot tart fent az ügy negyedrendű vádlottjával, a másodfokon is tizenhárom év fegyházra ítélt Csontos Jánossal. A korábban beszervezett Csontosról a gyilkosságok elkövetése időszakában is próbáltak már megtudni valamit a nyomozó hatóságok, ám semmilyen adatot nem kaptak. A kapcsolatot Csontos tartótisztje, H. Ernő is tagadta, nemcsak a hatóságok, hanem az első fokon eljáró Budapest Környéki Törvényszék előtt is.

A romák elleni támadássorozat ügyében május nyolcadikán hirdetett ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla, amely lényegében helybenhagyta az elsőfokú döntést, és a bűncselekmény első három vádlottját tényleges életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélte. Az ügynek azonban még sincs teljesen vége, miután a táblabíróság egy olyan tényállásban is kimondta a vádlottak bűnösségét, amelyben az első fok nem. Az ítélet ezen része így fellebbezhetővé vált, erről majd a Kúria mondja ki a végső szót.