Nullára csökkent kórházi adósságok

Rendezettebb pénzügyi viszonyok (képünk illusztráció) (Fotó: Nagy Balázs)

Az egészségügyi intézmények ötödénél, huszonegy kórház esetében nullára csökkent az adósságok mértéke – derült ki a Magyar Államkincstár (MÁK) legfrissebb adataiból, amelyek szerint tavaly év végére a november 30-i hatvannégymilliárd forintról 13,3 milliárdra apadt a tartozásállomány. Az összadósság radikális csökkenésének egyik egyértelmű oka a tavaly év végén kiosztott központi konszolidáció, amelynek egyik részét, negyvenötmilliárd forintot azonnali, harminc napon túl lejárt adósságok rendezésére költhettek a kórházak, további tizenötmilliárd forintot pedig pályázati úton nyerhettek el, különféle hatékonyságnövelő programokra.

Utóbbira az elmúlt években nem volt példa és igen népszerűnek is bizonyult: minden intézmény benyújtotta pályázatát, amelyből háromszázhuszonnégyet támogattak. Az elnyert összegeket a nyertes kórházak struktúraváltásra, integrációra, energiahatékonyság-növelésre vagy a betegellátás racionalizálására költhették. Szintén a konszolidáció részeként plusz tízmilliárd forint került a gyógyító-megelőző kasszába, ami ugyancsak a kórház-finanszírozást segíti.

Így tehát az összesen hetvenmilliárd forintos injekció után nem meglepő a radikális adósságcsökkenés, azonban úgy tűnik, a kedvező statisztika tartós is maradhat. A MÁK friss adatai alapján a tartozásállomány novemberről decemberre ötvenegymilliárd forinttal csökkent, a harminc napon túl lejárt kifizetetlen számlák összege év végére négymilliárd forint maradt. Figyelembe véve azt is, hogy huszonegy kórházban eltűnt a tartozás, reális lehet Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkár várakozása, amely szerint az összadósság éves növekménye 2017 végére nem haladja meg a húszmilliárd forintot.

Szintén pozitív jövőképet mutat, hogy tavaly jelentősen lassult a kórházi tartozások növekedési üteme, amely havi ötmilliárd helyett három és fél milliárd forintos emelkedést jelent. Ezt „mindenképpen eredményként” könyvelte el Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség korábbi elnöke is, aki még decemberben ennek apropóján nyilatkozott lapunknak. Lényeges elemnek nevezte a pályázati úton elnyerhető tizenötmilliárd forintos keretet, illetve a gyógyító-megelőző kassza plusz tízmilliárdját, amelyek összességében „lélegzetvételnyi szünethez” juttatták a kórházakat. A korábbi elnök azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy pusztán konszolidá­ció­val nem szüntethető meg a jelenség, a probléma ugyanis rendszerszintű és a teljesítményalapú finanszírozás bevezetése óta, vagyis 1996-tól fennáll.

A témához tartozik az Orvostechnikai Szövetség nyílt levele, amelyet mások mellett az Állami Számvevőszék (ÁSZ) és a Közbeszerzési Hatóság elnökének is elküldtek. Ismert, az ÁSZ az utóbbi években több tucat egészségügyi intézmény gazdálkodását vizsgálta, nem egy esetben elmarasztaló végeredménnyel. Mivel a következő hónapokban is várható több ellátó vizsgálata, a szövetség arra hívta fel a döntéshozók figyelmét, hogy őket és az egészségügyi intézményeket olyan szabályozási és finanszírozási hiányosságok miatt büntetik, amelyekre nincs befolyásuk.