Belföld

Növelnék az egyetemek versenyképességét

Magyarország a felsőoktatási ágazatban a kutatás-fejlesztésre fordított források terén elmarad más államoktól – hívta fel a figyelmet a jegybank

Erősíteni kell a felsőoktatás és vállalatok közötti kapcsolatot, élesebbé kell tenni a versenyt a hazai egyetemek között és a felsőoktatási K+F kiadásokat a GDP 0,5 százalékára kell emelni – egyebek mellett ezt javasolja versenyképességi programjában a jegybank.

A felsőoktatásban elköltött kutatás-fejlesztési, azaz K+F kiadások növelésében kulcsszerepet játszhat a vállalatokkal, egyetemekkel és kutatóközpontokkal közösen kialakított „kiválósági központok” számának növelése – állapította meg versenyképességi jelentésben a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Elemzésükben azt írták: ezek a központok olyan stratégiai területeken létrejövő műhelyek, amelyek hasznosítják az egyetemi szellemi potenciált és lehetővé teszik a vállalatok számára specializált humán tőke és alapkutatások hozzáférését. „Segíthet továbbá az egyes kiválósági központokon belül lefedett kutatási területek kibővítése és a résztvevő felek számára előnyös együttműködések erősítése” – mutattak rá.

Az MNB felhívta a figyelmet arra is, hogy Magyarország a felsőoktatási ágazatban K+F-re fordított források területén elmaradásban van: az OECD-országok és Ausztria is a magyar szint kétszeresét költi erre a területre GDP arányosan (0,4 százalékot), míg a régiós országok átlaga még ennél is magasabb (0,5 százalék). „Javasoljuk a felsőoktatás olyan irányú fejlesztését, ami ezt az szektort ismét a K+F tevékenységek motorjává teszi. A kutatási ráfordítások növekedéséből az eszközpark fejlesztésen felül a kutatási tevékenységet végzők bérszínvonalának emelését is meg kellene valósítani” – hangsúlyozták.

Szorgalmazzák továbbá a felsőoktatásban a versengő környezet kialakítását. Ehhez támogatni kellene minden olyan kezdeményezést, amely hozzájárul az egyetemek hírnevének növeléséhez, aminek egyik útja lehet az interneten hallgatható kurzusok bevezetése. Az elemzés szerint törekedni kellene a verseny kialakulását gátló tényezők lebontására – szükség lenne például az intézmények költségvetési jogállásának megszüntetésére, az oktatók piaci alapú foglalkoztatására való áttérésére –, a finanszírozás felülvizsgálatára. „Érdemes megfontolni egyes szakokon a képzési struktúra átalakítását akár négy plusz egy éves képzésekre, hogy az minél inkább illeszkedjen a nemzetközi oktatási rendszerhez” – írták.

Kitértek arra is, hogy a felsőoktatási intézmények nemzetközi rangsorai alapján a magyar egyetemek nem tartoznak a világ élvonalába. Megjegyezték, a felsőoktatás nemzetközi megítélésének egyik jó mérőszáma, hogy mekkora a külföldi diákok részaránya a hallgatók között. Magyarország ezen a területen jobban teljesít régiós versenytársainál, ugyanakkor jelentősen elmarad Ausztria szintjétől. Ahhoz, hogy az intézmények nemzetközi versenyképessége javuljon, a jegybank szerint vonzóbbá kellene tenni az oktatói pályát, támogatni kellene a kettős diploma programokat, az angol nyelvű publikációkat, valamint specifikus posztgraduális képzéseket kellene elindítatni az elvándorlás visszafordítására.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom