Növekedési pályára állítanák a Sármelléki első osztályú nemzetközi repteret

MH/Hegedűs RóbertÖtmilliárd forintos támogatást szán a kormány a hévíz-sármelléki reptér fejlesztésére. Mit jelent ez pontosan?

Először is: rendkívül pozitív lépésről van szó. A jövő évi költségvetésben előirányzott összeg megemelné az állami tulajdonban lévő vagyontárgyak színvonalát, és így növekedési pályára állíthatja az első osztályú nemzetközi repteret. Ugyanakkor ahhoz, hogy ez megvalósuljon, több, egész pontosan négy szempontot kell figyelembe venni, illetve összehangolni.

Az állami törzsvagyon legnagyobb része a reptéren a kifutópálya, gurulóutak, stb. Ahhoz, hogy tengerentúli járatokat is fogadni lehessen, a jelenlegi két kilométeres hosszt mintegy hétszáz méterrel kellene megnövelni. Ezzel elérhető lenne, hogy a Sármelléki reptér az amerikai kontinens és a közel-kelet, illetve India között egyfajta átszálló reptérként, úgynevezett fordítókorongként is működne, amivel jelentősen lehetne növelni a reptér forgalmát is. Tekintettel arra, hogy az egyiptomi, közel-keleti geopolitikai konfliktus miatt a tengerentúli járatoknak Európán keresztül új aktív átszállóhelyekre van szüksége, ez óriási lehetőség lehetne a Sármelléki reptér számára, hogy ezekbe az új útvonaltervezésekbe bekapcsolódhasson. Ez nagyjából másfél milliárd forintba kerülne. A másik részt az általam, illetve a cégem által tulajdonolt vagyontárgyak, így például az irányítótorony vagy a check-in terminál teszik ki. Ezekre saját fejlesztési stratégiám van, melyre a fentebb említett állami beruházás nem vonatkozik. A harmadik szempont, amit figyelembe kell venni, Sármellék és Zalavár önkormányzatának érdeke, övék ugyanis a reptér kiszolgálásához szükséges infrastruktúra. Pontosabban: igazából nincs ilyen.

Hajdan ez egy katonai objektum volt, lakóteleppel, melyben a vizet egy kútból nyerték, a szennyvizet pedig egy pöcegödörbe juttatták. Ez ma már elfogadhatatlan, mihamarább közművesíteni kell a létesítményt. A negyedik szempont pedig Hévíz önkormányzata, mint üzemeltető helyzete. Hogy az üzemeltetést a jövőben hogyan alakítjuk ki, illetve osztjuk meg, az még a jövő kérdése, az én cégem egyelőre passzív tulajdonos, akinek Hévíz önkormányzata bizonyos bérleti díjat (harminc millió forint/év) fizetne a szerződés szerint, ha lenne miből. Csak emlékeztetőül: a felszámolásban szereplő vagyontárgyakat nyolcszáz millióért vettem meg, amelyekért évi harmincmilliós bérleti díjjal számolva, huszonhat éves megtérüléssel lehetne számolni. Ebből következik, hogy ezt a beruházást egyáltalán nem üzleti okokból valósítottam meg, hanem egyszerűen a térség fejlesztése szempontjából fontosnak tartottam. Másként fogalmazva, én, mint magánvállalkozó már tettem be pénzt a reptér fejlesztésébe, de az állam még nem.

Valóban, a felszámolással kapcsolatos gazdasági problémák megoldódtak, az általunk felszámolásban megvásárolt tulajdon átkerült a birtokunkba, viszont a reptér üzemeltetése változatlanul Hévíz vállát nyomja. Ez az üzemeltetés egyelőre veszteséges, ami idén százötven milliós mínuszt jelent, mely hiánynak egy részét eddig az állam pótolta az önkormányzat felé. Most azonban akut a gond, sürgős megoldást igényel, amit azonban nem lehet összekeverni a korábban vázolt, a nagyobb forgalmat is célzó fejlesztési tervekkel. Sajnos a minapi sajtóhírekben ezeket mégis teljesen egybe mosták.

A Zala Megyei Közgyűlésnek meg kell tárgyalnia, miként használják fel az ötmilliárdos költségvetési hozzájárulást. A testület pedig csak úgy tud dönteni, ha az említett négy szempontot, illetve a részleteket mind figyelembe veszik. És még valami. Az ország, illetve Sármellék, továbbá az egész balatoni régió érdeke ez a fejlesztés, melyet már a korábbi kormányoknak meg kellett volna tennie.