Nő a honvédségi dolgozók fizetése

Januárban egységesen húszszázalékos béremelésben részesülnek a honvédségi alkalmazottak, s ezt követően három éven át mindig öt százalékkal bővül majd az illetményük – mondta tegnap Budapesten Benkő Tibor honvédelmi miniszter. A tárca vezetője azt követően nyilatkozott, hogy a honvédelemről és a honvédek jogállásáról szóló, jelenleg a parlament előtt lévő törvénymódosítás okán hétpárti egyeztetést kezdeményezett, amelyre azonban csak a Fidesz–KDNP és a Jobbik ment el.

Az MSZP, az LMP, a Párbeszéd és a DK sajnos csak a szavak szintjén tartja fontosnak az ország oltalmazását – összegezte az érintett ellenzéki pártok hozzáállását Kósa Lajos, az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának fideszes elnöke. A politikus aláhúzta, az említett ellenzéki formációk egyetlen írásbeli módosítóindítványt sem nyújtottak be, mégis folyton arról beszélnek, hogy javaslataikat a kabinet lesöpörte az asztalról. Kósa beszélt arról is, az érintett pártok a bizottság minden egyes ülésén arról szónokolnak, hogy fokozottabb betekintést szeretnének kapni a honvédség életébe, ehhez képest nem éltek a most felkínált lehetőséggel.

A honvédelmi tárcát és a Magyar Honvédséget tizennyolc éve integrálták abba a formába, ahogy mi ismerjük, a kor követelményeinek és kihívásainak azonban ez a struktúra már nem felel meg – hangoztatta a tárgyalást követő sajtótájékoztatón Benkő Tibor. Aláhúzta, amennyiben az Országgyűlés elfogadja a tervezett módosításokat, létrejön a Magyar Honvédség parancsnoksága, élén a honvédség parancsnokával, míg a minisztérium feladata döntően az irányszabás, az ellenőrzés, a pénzügyi és egyéb feltételek megteremtése lesz. Benkő Tibor a civil kontrollt hiányoló ellenzéki kritikákra kifejtette, annak hatékonysága semmiben nem sérül, azt ugyanúgy a parlament és az általa választott szervek gyakorolják majd, ahogy eddig. Hozzátette, a törvénymódosítás révén hatékonyabb lesz Magyarország és a polgárok védelme.

A találkozón jelen volt Staudt Gábor, a Jobbik parlamenti frakcióvezetője is, aki az egyeztetés után azt mondta, nekik alapvetően jogértelmezési kifogásaik vannak. Úgy fogalmazott, nem csak a jelenlegi, hanem a mindenkori kormányoktól szeretnék elvenni azt a lehetőséget, hogy szükségtelen módon avatkozzanak be a polgárok mindennapjaiba.