Belföld

Nincs veszélyben nálunk az egyetemi autonómia

Sajnálatosnak tartják a rektorok, hogy átpolitizálódott a felsőoktatási törvény ügye, de a CEU „ismeretlen entitás” a számukra, és nem értik, miért ilyen formában tevékenykedik

A Magyar Rektori Konferencia (MRK) szerint szerencsésebb lenne, ha több időt kapnának a felsőoktatási törvény módosítása által érintett külföldi egyetemek arra, hogy a törvényben megszabott feltételeknek megfeleljenek. Azt azonban elismerték, hogy az Oktatási Hivatal jelentésében feltárt hiányosságokat orvosolni kell – derül ki a lapunk birtokába került dokumentumból.

ceu_tuntetes
Áprilisi tüntetés a CEU „bezárása” ellen. Álhírekkel generált tiltakozás (Fotó: Hegedüsa Róbert)

A Velencei Bizottság szakértőivel folytatott tárgyalásról készült jelentés szerint a találkozón a Magyar Rektori Konferencia képviselői a korábbi, április 3-án kiadott nyilatkozatuk mentén fejtették ki álláspontjukat. Ennek értelmében az MRK a Közép-európai Egyetem (KEE) magas szintű oktatási és kutatási tevékenységének megőrzése mellett áll ki, megítélésük szerint ugyanakkor az intézmény működését nem fenyegeti a törvény. „A CEU számukra egy ismeretlen entitás, nem értik, miért ilyen formában tevékenykedik, a struktúrája számos kérdést vet fel, de azt sem látják, hogy a törvény ezeket a problémákat kezelni fogja-e” – áll az összefoglalóban. Az MRK szerint a CEU a magyar egyetemekhez képest tagadhatatlan versenyelőnyben volt például a vendégtanárok alkalmazását, a forrásokhoz való hozzáférést illetően, igaz, ezt nem érzik olyan mértékűnek, hogy a magyar oktatási intézmények működését fenyegette volna. A konferencia képviselői sajnálatosnak tartják, hogy a jogszabály kérdése ennyire átpolitizálódott.

Lapunk tegnap számolt be arról a kormányzati forrásból származó jelentésről, amely a Velencei Bizottság szakértőivel folytatott, június 30-i tárgyalás megállapításait tartalmazta. Ebben többek között az szerepelt, hogy a bizottság a jogszabályban meghatározott feltételeket alapvetően nem tekinti problémásnak. A szakértőket elsősorban az érdekelte, hogy a törvénymódosítás milyen hatással lesz a Magyarországon már működő egyetemekre, továbbá fel akarták mérni, hogy esetükben indokolt volt-e a működésük megalapozásához szükséges nemzetközi szerződés létrehozása és az akkreditáló országban oktatási tevékenység végzésével kapcsolatos előírás. A megbeszélésen többek között arról tárgyaltak a felek, hogy az intézkedés arányos-e és megfelel-e a jogbiztonság elvének, továbbá, hogy a CEU miként tudna eleget tenni a törvényben meghatározott feltételeknek. A jelentés szerint a szakértők elismerték, hogy a KEE és a CEU jelenlegi működési struktúrája kérdéseket vet fel. Egyetértettek azzal, hogy a törvénymódosítás nem érinti a KEE működését, illetve, hogy Magyarországon nincs veszélyben az egyetemi autonómia és az oktatási szabadság. Ugyanakkor a VB bizonyos kérdéseket még tisztázni akar, így a kormánynak néhány kiegészítő dokumentumot kell megküldenie.

A testület egy összefoglalót vár arról, hogy a CEU működésének jogszabályi alapja az elmúlt években hogyan változott, továbbá kíváncsi a CEU és a KEE közötti együttműködési megállapodás szövegére. A kormánynak meg kell küldeni az érvanyagot arról, hogy miért szükséges a nemzetközi szerződés létrehozásával és másik államban oktatási tevékenység végzésével kapcsolatos feltétel alkalmazása a meglevő intézmények esetében, továbbá el kell juttatnia a VB-nek egy, a nemzetközi gyakorlatot bemutató összehasonlító elemzést.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom