Belföld
„Nincs semmiféle titkos utasítás”
Pálffy Ilona: Alkotmányos a jelenlegi szabályozás, semmi nem indokolja, hogy a levélszavazás érdekében változtassanak rajta
– Hétfőig minden, magyarországi lakhellyel rendelkező szavazónak meg kell kapnia az értesítést az októberi kvótanépszavazásról. Mit tegyen az, akihez nem érkezik meg az értesítés?
– Annak egy-két nap elteltével érdemes felkeresnie a helyi választási irodát, és megnézni, egyáltalán szerepel-e a névjegyzékben. Ha igen, akkor kaphat értesítőt. Ha nem szerepel a névjegyzékben, annak oka van, ebben az esetben pedig nem is jogosult szavazni.
– Az elmúlt hetekben nagy vitát váltott ki, hogy a szavazás napján külföldön tartózkodók csak személyesen adhatják le voksukat, levélben nem. Mi az ön álláspontja erről?
– Az Emberi Jogok Európai Bírósága és a magyar Alkotmánybíróság is kimondta: a jelenlegi szabályozás nem alaptörvény-ellenes. A levélszavazás tehát legfeljebb egy „pluszszolgáltatás” lehetne a külföldön dolgozóknak, de semmi nem indokolja, hogy most, augusztus közepén módosítsák a törvényt, amely már végrehajthatatlan lenne. A románok például a külföldi országokban több szavazóhelyet létesítenek egy-egy választáson, de kell hozzá az adott ország hozzájárulása. Ehhez viszont komoly diplomáciai előkészületre van szükség.
– A levélszavazás kapcsán megkereste lapunkat egy Romániában élő szavazó, aki 2014-ben nem kapta meg a levélcsomagot, és már nem bízik a román postában. Ő mit tehet?
– Mindenkinek lehetősége van, hogy ne postán kérje a csomagot, hanem valamelyik külképviseletre. Ezt a szavazás napját megelőző tizenötödik napot követően átvehetik. Kitöltés után pedig le is adhatják a külképviseleten. Arra is van lehetőség, hogy aki postán kapta meg a levélcsomagot, szavazatát a külképviseleten adja le, vagy átjöhet Magyarországra a népszavazás napján, és bármelyik választókerületben leadhatja. A levélcsomagokat augusztus végén kezdjük kiküldeni, így körülbelül szeptember közepéig meg kell érkezniük mindenkihez. A postán visszaküldött szavazat akkor érvényes, ha október 1-jén éjfélig megérkezik az NVI-hez.
– Erdélyben és Kárpátalján is járt a közelmúltban. Mire hívta fel a külhoni szavazók figyelmét?
– Elsősorban Kárpátalján volt lényeges a tájékoztatás, hiszen Ukrajnában tiltott a kettős állampolgárság, így korlátozott annak a lehetősége, hogy az ottaniaknak hivatalos értesítést küldjünk. Ott a külképviselet a sajtón keresztül, valamint az ottani magyar szervezetek segítségével próbálja elérni a választókat. Alapvetően arra is fel kell hívni a figyelmüket, hogy ők is voksolhatnak a népszavazáson. A külhoniaknak pontosan kell kitölteniük a levélcsomagban szereplő nyilatkozatot, azt javasoljuk, hogy másolják be a lakcímkártyájukon szereplő adatokat. Tipikus hiba az édesanya nevének elírása, mert mi születési nevet kérünk, míg az ottani hatóságok a férjezett nevet használják az ügyintézésnél. Fontos az is, hogy aláírják a nyilatkozatot.
– A szavazólap most viszont egyszerűbb, mint egy országgyűlési választáson.
– A szavazólapon a népszavazási kérdés szerepel, és az igen vagy nem szavazatra egy-egy karika.
– A magyarországi szavazókörök, szavazókerületek ugyanazok lesznek, mint az országgyűlésin?
– Mi az önkormányzati választás szavazókerületeit vettük alapul, és ennek megfelelőn alakították ki a szavazóköröket a helyi választási irodák.
– A pártok különbözőképpen viszonyulnak a népszavazáshoz, de küldhetnek delegáltakat a szavazatszámláláshoz?
– A népszavazási törvény alapján a referendum kezdeményezője és az Országgyűlésben parlamenti frakcióval rendelkező pártok delegálhatnak tagokat a szavazatszámláló bizottságokba, illetve a Nemzeti Választási Bizottságba.
– Ha valaki nem akarja, hogy a pártok kikérhessék a névjegyzéki adatait, mit kell tennie?
– Az NVI honlapján, a Valasztas.hu portálon van olyan adatlap, amelyet kitöltve megtagadható az adatok kiadása.
– Minden választás egyik legfontosabb kérdése: mikor lesz eredmény?
– Feltételezhetően gyorsan fogunk haladni, így már aznap előzetes eredmény várható. A külképviseleti szavazatokat és azokat a levélszavazatokat, amelyeket a külképviseleteken vagy magyarországi szavazókörökben adtak le, pár nap alatt megszámoljuk. A korábban feladott és beérkezett levélszavatok azonosító nyilatkozatát előzetesen feldolgozzuk, ezeknek a szavazatoknak a megszámlálása már a szavazás lezárását követően megtörténik.
– Az elmúlt hónapokban szó volt a választójogi törvény módosításáról is. Az NVI módosítana valamit a törvényen?
– Számos technikai jellegű módosító javaslatunk lenne, amelyeket el is küldünk az Igazságügyi Minisztériumnak és az Országgyűlésnek. Például enyhítenénk a jelöltek által behozott ajánlóívek ellenőrzésén. Jelenleg el kell utasítani az ajánlást, ha az ajánló a két keresztneve helyett csak az egyiket tüntette fel, vagy Budapest helyett azt írta, hogy Bp. Az NVB iránymutatása már enyhített a szigoron, de jobb lenne azt törvényben rögzíteni. Egyes határidők végrehajthatatlanok, így például az ajánlóívek ellenőrzésére három nap van, mi ezt négyre növelnénk. Ha minden jelölt lead minimum ötszáz ajánlást, és ha tizenöt-húsz jelölt van a körzetben, akkor azt képtelenség ellenőrizni három nap alatt. Az átjelentkezésnél – a Társaság a Szabadságjogokért javaslatával egyetértve – azt javasolnánk, hogy azt ne a választást megelőző péntekig, hanem a választást megelőző hatodik napig, hétfőig lehessen kérvényezni. Ugyanis a nemzetiségi választáson volt olyan, hogy egyesek visszaéltek mások adataival, és átjelentkeztettek embereket, azok tudta nélkül. Ha korábban lenne a határidő, akkor lehetne értesíteni az érintettet arról, hogy átjelentkezett. A mozgóurna kérésének határidejét is előbbre hoznánk a szavazás napján 15 óra helyett 13 órára. A határon túliak esetében módosítanánk a nyilatkozatot úgy, hogy az nem külön papíron lenne, hanem a válaszborítékon.
– Az MSZP által kezdeményezett földügyi népszavazás kapcsán több vád is érte az NVI-t, így az, hogy titkos utasítás alapján ellenőrzi az aláírásokat. Létezik titkos utasítás?
– Régebben statisztikai mintavétellel valószínűsítették az aláírás-mennyiséget. Most tételesen kell ellenőrizni az aláírásokat. Ez a szabály 2013 óta érvényes, és mi már korábban, a Vajda Zoltán-féle, „rendszerbontó” aláírások ellenőrzésére készülve, elkészítettük az ehhez a szükséges informatikai programot. A törvény szabályozza az aláírások elfogadásának feltételeit, emellett az NVB iránymutatásokat adott ki. Nincs semmilyen titkos utasítás, az ellenőrző munkatársak számára készített segédanyag alapvetően arról szól, hogy milyen esetben melyik gombot nyomja meg. Az egyébként véglegesen eldőlt, hogy nincs meg a szükséges kétszázezer aláírás a Gőgös Zoltán által kezdeményezett népszavazáshoz.
– Az a kritika is megfogalmazódott, hogy túl sokat költenek a kvótanépszavazásra.
– Mi 4,9 milliárd forinttal számoltunk, megjegyzem, a múltkori országgyűlési és önkormányzati választásokból ötszázmillió megmaradt. Mindig takarékoskodtunk, feltételezhetően ez most is így lesz. De vannak olyan tételek, amelyekből nem lehet faragni, így a nyomda- és postaköltség vagy a szavazatszámlálók juttatásai.