Nincs ma már vita az új alkotmányról

Gulyás Gergely, Trócsányi László és Kovács Zoltán (Fotó: Horváth Péter Gula)

Orbán Viktor miniszterelnök fővédnöksége mellett, a magyar alaptörvény elfogadásának negyedik évfordulóján nemzetközi konferenciát tartanak csütörtökön és pénteken a nemzeti alkotmányok szerepéről és az az azokat érintő kihívásokról. Trócsányi László igazságügyi miniszter a konferencia felvezetéseként tartott sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy az eszmecserén vizsgálni fogják például az alkotmányos identitás olyan alapvető értékeit, mint a család, a vallás vagy a nyelv, de körbejárnak olyan kérdéseket is, hogy az alkotmány értéksemleges legyen, vagy értékeket közvetítsen.

A tárcavezető szerint a magyar alkotmány az utóbbi utat követi, így például megjeleníti a keresztény értékeket, amellett, hogy deklarálja az állam világnézeti semlegességét. Trócsányi úgy fogalmazott, az alaptörvények alkotmányos örökséget megjelenítő memoárok, egyben jövőbe mutató projektek, így szövetséget jelentenek a múlt, a jelen és a jövő generációi között. Az alaptörvények univerzálisak és egyediek is, hiszen bizonyos szempontból ugyanazokat a kérdéseket szabályozzák, de mindegyiknek megvan a sajátossága. A miniszter forradalminak nevezte az új magyar alaptörvény elfogadását, mondván, 1989 előtt megtagadtuk alkotmányos örökségünket, 1989 és 2011 között pedig elhallgattuk. Trócsányi egy kérdésre reagálva hangsúlyozta, jelenleg nincs napirenden semmilyen alkotmánymódosítás.

Gulyás Gergely, az Országgyűlés fideszes alelnöke azt hangsúlyozta, hogy a négy éve elfogadott alaptörvény az első olyan volt az ország történetében, amelyet egy demokratikus felhatalmazással rendelkező törvényhozó testület alkotott meg. Bár voltak aktuálpolitikai viták, az új alkotmány elfogadása az 1990 utáni magyar politikai elit egészének célkitűzése volt – tette hozzá. Gulyás aláhúzta azt is, hogy megalapozatlannak bizonyultak azok a vádak, amelyek elnöki rendszer bevezetésével, abortusztilalommal vagy az Alkotmánybíróság megszüntetésével riogattak az új alaptörvény elfogadása kapcsán.

Az alelnök számos pozitívumot emelt ki, így például közpénzügyi szabályozást, amely nagy szerepet játszik az államadósság megfékezésében. Megemlítette az úgynevezett offshore-klauzulát is, amely kimondja: közpénzből csak átlátható tulajdonosi szerkezetű cégek támogathatók. Fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a korábbiaktól eltérően az alapjogok már az alkotmány elején szerepelnek. A kétharmados parlamenti többség elvesztésére vonatkozó kérdés kapcsán Gulyás úgy fogalmazott, minden rosszban van valami jó. A fideszes politikus szerint nem válik az alaptörvény kárára, hogy az időközi választások után kialakult helyzetben egy alkotmánymódosítás csak politikai oldalakon átívelő kompromisszum révén valósulhat meg.